Minden, amit a székhelyszolgáltatásról tudni kell!

Minden, amit a székhelyszolgáltatásról tudni kell!

A cégek és egyéni vállalkozások működését támogató szolgáltatások között régóta elérhető a székhelyszolgáltatás, amiről nem mindenki rendelkezik pontos, vagy elegendő információval. Pedig egy jól működő székhelyszolgáltató minimális költségek mellett, nagymértékben tudja segíteni egy vállalkozás, illetve cég működését.

A felmerülő kérdések alapján összeszedtük azokat a lényeges információkat, amit a székhellyel, illetve magával a székhelyszolgáltatással kapcsolatban tudni érdemes.

Mit jelent a székhelyszolgáltatás fogalma?

A székhelyszolgáltatás szabályairól a 2017. évi CL. törvény, valamint a 7/2017. (VI.1.) IM rendelet is tartalmaz rendelkezéseket.

A rendelkezéseket összefoglalva megállapítható, hogy székhelyszolgáltató az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég (megbízó) székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszer-intézkedések tűréséről.

A székhelyszolgáltatás feltételei közé tartozik, hogy a székhelyszolgáltatónak tevékenysége gyakorlásához írásba foglalt megbízási szerződést kell kötnie, mely nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég (megbízó) létesítésére is határozott időre kerül sor.

A megbízási szerződés eredményeként a székhelyszolgáltató biztosítja a cég (megbízó) székhelyét, azonban a cég (megbízó) az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég (megbízó) törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.

Bővebb információ a székhelyszolgáltatásról lenti bekezdésekben még olvasható.

Mi pontosan egy vállalkozás székhelye?

Mi pontosan egy vállalkozás székhelye?

Ennek meghatározása a 2006. évi V. törvényben található:

A székhely, telephely, fióktelep

7. § (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

(3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.

(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára - ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhely használatot is - a cég jogosult.

7/B. § Az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ez irányú döntése - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását.

Miben különbözik a fióktelep és telephely a székhelytől?

A telephely olyan székhelytől különböző hely, a székhellyel azonos településen, ahol a vállalkozás végez tartós üzleti tevékenységet. Amennyiben egy adott cégnek telephelye is van a székhely mellett, akkor annak címét is fel kell tüntetni a cégjegyzékben. A telephely a székhellyel azonos településen, de nem azonos helyen van.

A fióktelep a vállalkozás székhelyétől eltérő településen lévő telephely, melynek címét ugyanúgy fel kell tüntetni a cégjegyzékben, mint az előbbiekét. Ha egy vállalkozásnak székhelye és fióktelepe is van, akkor a két település önkormányzata között elosztva kell befizetni az iparűzési adót.

Telephely és fióktelep, bármilyen ingatlan lehet, ami a vállalkozás tulajdonában áll, vagy aminek használati jogával a vállalkozás rendelkezik.

Ezeken kívül megkülönböztethetjük még az iratőrzés helyét. Az iratőrzés helye, tehát az a hely, ahol tárolják az adózás szempontjából fontos papírokat, bejelentéseket, nyilvántartásokat és mérlegeket. Kizárólag feldolgozás és könyvelés idejére lehet elvinni ezeket az iratokat máshova, de ilyen esetben is az adóhatóság felszólítására 3 nap alatt vissza kell szállítani. Az iratőrzés helyét kötelező jelenteni az adóhatóságnak.

Mi a központi ügyintézés helye?

A központi ügyintézés az a hely, ahol a döntéshozatal, a cég irányítása és ügyvezetése ténylegesen történik. Amennyiben a székhely csak kézbesítési címként működik, akkor a székhely és a központi ügyintézés helye elkülönülhet egymástól. Ezt az állapotot a létesítő okiratban és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni.

Milyen iratoknak kell a székhelyen lennie?

Milyen iratoknak kell a székhelyen lennie?

Rendelet szabályozza a székhelyen tárolandó iratok minimális körét, amelyek a következők: cégiratok (alapító okirat, társasági szerződés, aláírás minta), hatósági engedélyek, az adóhatóság felé teljesített adatbejelentésekkel kapcsolatos iratok, valamint a számviteli törvény szerinti éves beszámolók, cégbejegyzési végzés másolatának, a társasági szerződésnek és az érvényes szerződésnek, mely bizonyítja, hogy a vállalkozás vezetője jogosan tüntette fel adott címet székhelyként.

A székhelyen fel kell jegyezni az ügyvezető, cégvezető pontos címét és telefonszámát, illetve az iratmegőrzés helyének címét.

Kötelező-e a székhely meghatározása?

Igen, mivel a vállalkozások, cégek és vállalatok nem működhetnek székhely nélkül.

Mivel jár, ha az otthonunkat jelöljük meg a vállalkozás székhelyeként?

Mivel jár, ha az otthonunkat jelöljük meg a vállalkozás székhelyeként?
  • Az adóhatóság az ellenőrzései során a székhelyszolgáltatás címén, azaz a saját lakásában fogja a vállalkozás képviselőjét, valamit a szükséges iratokat keresni.
  • Önnek kell képviselnie vállalkozását.
  • Minden beérkező hivatalos levelet, illetve küldeményt Önnek vagy meghatalmazottjának kell átvennie az Ön otthonában. Hivatalos levél átvételének elmulasztásakor pénzbírsággal, vagy akár adószám felfüggesztéssel sújthatják cégét.
  • Mindennap biztosítani kell az elérhetőséget a székhely (lakás) címén.
  • A végrehajtó a székhelyen található értéktárgyakat lefoglalhatja, ha a cég végrehajtás alá kerülhet.
  • Az otthonunkba bejelentett székhely esetén az önkormányzat bizonyos esetekben akár építményadót is kiszabhat.

Mit tartalmaz a székhelyszolgáltatás csomag?

A székhelyszolgáltatás alapcsomagjában a LOGOSZ cégcsoport biztosítja az alábbiakat (ezen szolgáltatásokat a székhelyszolgáltatás díja tartalmazza):

  • 1 db standard bélyegző elkészítését cége számára
  • postai küldemények állandó átvételét és megőrzését
  • postafiók bérlését, postai küldemények iratmegőrzését
  • hivatalos levelek online formában való továbbítását a cégnek
  • nyilvántartás vezetését a postai küldemények átvételéről és értesítés küldését az illetékes cégnek
  • hivatalos szervek (például Nemzeti Adó- és Vámhivatal) előtti cég képviseletet, ellenőrzés során a kért iratok rendelkezésre bocsátását
  • tulajdoni lap és székhely hozzájárulási nyilatkozat kiállítását
  • 50 lapig nyomtatási és szkennelési lehetőséget
  • cégtábla elkészítését és kihelyezését az épület homlokzatára
  • retorzió nélküli szerződésbontás lehetőségét
  • új ügyfeleiknek 1 hónap ingyenes könyvelést

Mi a teendő, ha székhelyszolgáltatást veszünk igénybe?

A székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A bejelentést nem a székhelyszolgáltatónak kell megtennie, hanem a szolgáltatást igénybe vevő félnek. Egyéni vállalkozónak ’T101E nyomtatvány kitöltésével, cégbejegyzésre kötelezett adózónak ’T201T nyomtatvány kitöltésével van erre lehetőség.

Milyen adatokat kell bejelenteni a székhelyszolgáltatás igénybevételekor?

A ’T201 nyomtatvány szerint az alábbi adatokat kell bejelenteni a székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén:

a) a székhelyszolgáltató elnevezése,
b) a székhelyszolgáltató székhelye,
c) a székhelyszolgáltató adószáma,
d) a székhelyszolgáltatási jogviszony (megbízás) kezdő időpontja (ha a székhelyszolgáltatást már az adatlap benyújtását megelőzően is igénybe vette, úgy a benyújtás napjánál korábbi dátum is megadható), és e) a székhelyszolgáltatási jogviszony (megbízás) befejező időpontja (ha határozott időtartamra jön létre a szerződés), vagy határozatlan időtartamú szerződés esetén ennek jelzése a megfelelő kódkocka megjelölésével.

A hatályos 7/2017. (VI. 1.) Igazságügyi Minisztérium rendelet szerint székhelyszolgáltatásra vonatkozóan, egy kivétellel, csak határozatlan idejű szerződés köthető, ez a kivétel pedig az, amikor maga a cég is határozott időre alakul meg.

Mikor kell bejelentést tenni a székhelyszerződés megkötéséről?

Csak akkor kell ilyen bejelentést tenni, ha változás áll be székhelyszolgáltatás területén -  tehát, ha újonnan kötik meg a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződést, vagy ha már korábban megkötött és bejelentett szerződés megszűnik, illetve ha valami változik a bejelentett adatok közül. Ilyenkor a változás után 15 nap alatt meg kell tenni a bejelentést.

Új vállalkozás alapításakor a cégbíróságon való bejegyzést követően tehát 15 nap áll a rendelkezésünkre, hogy megtegyük a bejelentést a székhelyszolgáltatás igénybevételéről. Egyéni vállalkozás esetén a székhelyszolgáltatást a vállalkozás bejelentésével egyidejűleg kell bejelenteni.

Milyen városban legyen a székhelyünk?

Milyen városban legyen a székhelyünk?

A székhely megfelelő kiválasztása szempontjából több tényezőt is érdemes átgondolni, melyek figyelembevételére főként akkor van lehetőség, ha nem saját tulajdonú ingatlant jelölünk meg, hanem székhelyszolgáltatást veszünk igénybe.

• Fontos, hogy olyan helyen, városban legyen a székhely, ami a cégvezetőnek könnyen megközelíthető, hogy egyszerűen át tudja venni a leveleket. A LOGOSZ cégcsoport széleskörű megoldást tud nyújtani ilyen helyzetekre, hiszen vállalja, hogy amennyiben egy cégvezető valamelyik másik városban lévő irodánk címére köt székhelyszerződést, akkor az ott átvett hivatalos leveleket elküldi abba az irodába, amiben a székhelyszolgáltatás szerződést megkötötték.

• Sokan előnyösnek tartják a Budapesti székhely címet, mert nagyobb a presztízse és könnyebben kötnek velük szerződést más vállalkozások. Többek között a főváros II. kerülete kiemelkedő ebből a szempontból. Megbízható székhelyszolgáltatást Budapesten a LOGOSZ cégcsoport 11 különböző kerületben nyújt.

• Vannak olyan esetek is, amikor a székhelyszolgáltatás vidéken nagyobb előnyökkel járhat adott vállalkozás esetében. Némely pályázatok egyáltalán nem elérhetőek, vagy alacsonyabb támogatás nyerhető csak el rajtuk, olyan vállalkozások számára, melyeknek székhelye Közép-Magyarország régiójában található. Ilyen pályázatokon előnyben vannak azok a cégek, melyek székhelye a konvergencia régióban van. A LOGOSZ cégcsoport a konvergencia régióban is tud székhelyet biztosítani: Győrben, Szolnokon, Nyíregyházán, Debrecenben, Pécsett, Székesfehérváron és Veszprémben.

• A konvergencia régiónak vannak olyan területei, melyek szabad vállalkozási zónának minősülnek. Ez azt jelenti, hogy azokon a településeken plusz adózási és fejlesztési lehetőségek is elérhetőek az ott székelő vállalkozások számára.

• Az elmúlt időben elterjedt, hogy érdemes olyan településre bejelenteni a székhelyet, ahol nem kell iparűzési adót (IPA) fizetni. Magyarországon körülbelül 300 ilyen helység van. Ilyen településen csak akkor lehet székhely, ha a cég fizetett bérleti díjat a helyi önkormányzatnak és a szóban forgó területen gazdasági tevékenységet folytat. Ha a vállalkozás másik településen olyan jellegű tevékenységet folytat, hogy az a hely már telephelynek minősül, előfordulhat, hogy itt már keletkezik befizetendő iparűzési adó. Ha többet szeretne tudni erről a témáról, kattintson ide!

• Figyelembe kell venni, hogy a székhely kiválasztásával rögtön cégbíróságot és NAV szervezeti egységet is választunk, hiszen a területileg illetékes egységek alá fogunk tartozni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valóban ellenzi a székhelyszolgáltatók működését?

Régen székhelyszolgáltatás igénybevétele negatív megítélés alá esett. A székhelyszolgáltatókat „cégtemetőként” tartották számon, mert sok cég ilyen módon akart elbújni a vizsgálatok és felelősségre vonás elől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is gyakran tekintette kockázatosnak a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégeket.
Az elmúlt években több olyan rendelkezést és törvényi szabályozást vezettek be, amelyek a székhelyszolgáltatók működését szabályozzák, így azok tevékenysége átláthatóbb és tisztább lett. A 2017-es IM rendelet bevezetése volt az utolsó jelentős módosítás. Ma már kedvezőbb a székhelyszolgáltatók megítélése a hivatalos szervek és az átlagemberek között is. A LOGOSZ cégcsoport kifejezetten jó kapcsolatot ápol a NAV-val.

Székhelyszolgáltatás ajánlataink