Új rendelet a székhelyszolgáltatókra vonatkozóan

Közzétéve:

Új rendelet székhelyszolgáltatóknak

2020. január 24-én új székhelyszolgáltatás rendeletet tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján. A székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó utolsó jelentős szabályozást a 2017-es IM rendelet jelentette, melynek köszönhetően a székhelyszolgáltatás piaca jelentősen átrendeződött és a székhelyszolgáltatók működése átláthatóbb és tisztább lett.

A mostani új rendelet szigorítja a székhelyszolgáltatás igénybevételének feltételeit, reagálva a székhelyszolgáltatókat érő egyik legnagyobb kritikára, miszerint sok cég a szabálytalan működését szeretné a hatóságok elől elrejteni székhelyszolgáltatás igénybevételével. A székhelyszolgáltatás szabályai ezentúl arra is vonatkoznak, hogy a székhelyszolgáltatók kötelesek lesznek ügyfeleik átvilágítására és szelektálására egy belső szabályzat alapján. A belső szabályzatot a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), 65 § (1) bekezdésében és Európai Unió és Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (Kit.) leírtak alapján alkotják meg a szolgáltatók. Az új székhelyszolgáltatás rendelet a közzétételtől számított 40 nap múlva lép érvénybe.

Székhelyszolgáltatónak minősül, és ilyen módon a szabályozás alá esik, az a személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről. A szabályzatban foglaltak azon célt szolgálják, hogy a székhelyszolgáltatók képesek legyenek felismerni a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyoni jognak, pénznek a szolgáltató tevékenységén keresztül való legalizálására, illetve terrorizmus pénzeszközzel történő támogatására utaló tényeket, adatokat, körülményeket.

A székhelyszolgáltatás rendelet a következőkre vonatkozóan tartalmaz pontosan megfogalmazott kitételeket:

  • A szabályzat meghatároz szempontokat, melyek alapján vizsgálni kell az üzleti kapcsolat létesítésekor, fennállás alatt és megszűnéskor jelen levő körülményeket, adatokat és tényeket, melyek terrorizmus finanszírozására vagy pénzmosásra utalnak (például az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad a tulajdonos személyéről, tevékenységi köréről; ügyfél szervezet vezetője kiemelt kockázatú, harmadik ország állampolgára; nem ellenőrizhető a tulajdonosi háttér; ügyfél nem közreműködő így nem lehet az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végrehajtani; stb.).
  • A szolgáltatónak ügyfél átvilágítási kötelezettsége van. Amennyiben a szolgáltató nem tudja az átvilágítást elvégezni köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létrejöttét vagy megszüntetni azt. Többek között ide tartozik az ügyfél, tényleges tulajdonos és a meghatalmazott azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, üzleti kapcsolat folyamatos monitorozása, kiemelt közszereplői nyilatkozat rögzítése. A NAV oldalán található szabályzat pontosan megjelöli az ügyfél, szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, természetes személy képviselő, meghatalmazott és a tényleges tulajdonos azonosításához és személyazonosság ellenőrzéséhez szükséges adatok és információk, illetőleg az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatrögzítés körét. Az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról az ügyfél 5 munkanapon belül köteles a szolgáltatót értesíteni.
  • A típusszabályzat meghatározza azon tényezőket, melyek a felvett adatok ellenőrzésekor kétség alapjául szolgálnak. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétségeket nem sikerül tisztázni, akkor nem létesíthető üzleti kapcsolat az adott ügyféllel, és már fennálló üzleti kapcsolatot pedig meg kell szüntetni.
  • A szolgáltató köteles elvégezni az ügyfelek kockázatelemzését, melyhez szintén megjelöl a szabályzat bizonyos támpontokat. A magas kockázatú ügyfelek esetén fokozott ügyfél-átvilágítást kell végezni, míg alacsony kockázatú ügyfelek esetén egyszerűsített ügyfél-átvilágítás is elegendő.
  • A NAV szabályzat lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben a szolgáltató elfogadjon egy másik szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás során már ellenőrzött, rögzített adatokat. Azon szolgáltató által végzett átvilágítás viszont nem fogadható el, amely kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező harmadik országban van. Az adatok kizárólag az ügyfél hozzájárulása esetén továbbíthatók másik szolgáltatónak.
  • A szolgáltatónak kötelessége folyamatosan nyomon követni, monitorozni az üzleti kapcsolatot, és felülvizsgálni az addig érvényes kockázati kategóriát. A kockázati kategóriát lehetséges év közben is módosítani, módosítás során pedig új ügyfél-átvilágítási adatlapot kell kitölteni, amely igazodik a megváltozott kategória során ellenőrizendő adattartalomhoz. Az alacsony kockázatú ügyfeleket legalább 5 évente, míg a magas kockázatú ügyfeleket évente kell ellenőrizni.
  • A székhelyszolgáltató bejelentési kötelezettséggel is rendelkezik a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felé. A kötelezettségnek akkor kell eleget tennie, ha a kijelölt személy (szolgáltató vezetője, vagy alkalmazottja) adataiban változás következik be, illetve ha bármely kijelölt személy olyan körülményt fedez fel, mely terrorizmus finanszírozására, pénzmosásra, vagy büntetendő cselekményből való származásra enged következtetni. Gyanús körülmény észlelését a VPOP_PMT17 számú nyomtatvány kitöltésével lehet az illetékesek felé jelenteni. A bejelentés megtételére a kijelölt személyek jogosultak. Az említett nyomtatványt az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszeren keresztül lehet kitölteni és beküldeni, a szolgáltató pedig elektronikus értesítést kap a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodától a beérkezett bejelentésről. A hatályos Büntető Törvénykönyv alapján 2 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik azt, aki szándékosan nem tesz eleget a fent említett bejelentési kötelezettségnek.
  • A szolgáltatónál a bejelentés tételéről és tartalmáról a kijelölt személy, a bejelentést kezdeményező személy, a kijelölt vezető, és azon személy tudhat, aki jogosult az adatok kezelésére. A Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Iroda jogosult a titokvédelmi rendelkezéssel védett adatok megismerésére, így a bejelentés nem számít gazdasági titok megsértésének.
  • Az ügyfél-átvilágítás alatt rögzített adatokat a szolgáltató még 8 évig kezelheti, őrizheti meg az üzleti kapcsolat megszűnése után. Amennyiben a bíróság, Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, ügyészség vagy nyomozóhatóság a megőrzési határidő meghosszabbítását rendeli el, akkor is legfeljebb 10 évig lehetséges az adatok megőrzése. A határidő lejárta után a szolgáltató köteles az iratokat, adatokat, okmányokat megsemmisíteni.
  • A székhelyszolgáltatónak minden esetben képzést kell tartania a foglalkoztatottjainak, amikor a Pmt. alapján megalkotott belső szabályzatukban valami megváltozik. Amennyiben nem történik semmi módosítás a szabályzatban, akkor is évente minimum egyszer kötelező képzést tartani. Új munkavállaló esetén a szabályzatban foglaltak ismertetésére szolgáló képzést a belépés után 15 napon belül meg kell tartani.
  • A Kit. rendelkezései alapján a szolgáltatónak össze kell vetnie a teljes ügyfélállomány rögzített személyes adatait az ENSZ BT (Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa) határozataiban szereplő, illetve az uniós jogi aktusokban szereplő személyek adataival. Azon szolgáltatóknak, akik több mint 1000 ügyféllel rendelkeznek, egy automatikusan működő informatikai szűrőrendszer használatával kell elvégezniük az adatok összevetését.

Forrás: nav.gov.hu

keyboard_arrow_up