Kategória: érdekesség | Cimkék: adózás, ismeretterjesztő
Közzétéve: 2023.06.30.
Az önkormányzatok a lakás- és a nem lakáscélú ingatlanokra is építményadót szabnak ki, de hogy mennyit, annak kiszámítása elég összetett.
Az építményadó a helyi adóztatás egyik lényeges eleme, az önkormányzat jogosult kiszabni. Az iparűzési adóval ellentétben kötelező adónem, azaz minden ingatlan esetében köteles kivetni az illetékes.
Az egyik legfontosabb tudnivaló az építményadóval kapcsolatban, hogy mind a lakás, mind a nem lakáscélú ingatlan esetében alkalmazzák. Számításának módja meglehetősen bonyolult, kétféleképpen is lehetséges.
A rendszerváltás idején a törvényalkotók négyzetméter alapon 1100 forintban maximálták annak mértékét, ám a 2011. évi módosítás óta az a fogyasztói indexszel korrigálható, 2023-ban érvényes maximális összege 2190.9 Ft/m². A számítás alapja természetesen az adott építmény hasznos területe. A másik lehetséges módszer az ingatlan korrigált forgalmi értékét veszi alapul, annak 3.6 %-a lehet az adó.
Következő lényeges elem az adóalany, aki az építményadót fizetni köteles. Ő az a magán- vagy jogi személy, aki az adott naptári év első napján az építmény tulajdonosa, függetlenül attól, hogy év közben tulajdonosváltás történik-e. A fizetés évente két részletben, március és szeptember közepén esedékes. Több tulajdonos esetén az adó összege a tulajdoni hányad szerint oszlik meg. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan után természetesen a haszonélvező köteles rendezni az adót.
Felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőség az építményadó fizetésének elkerülésére? Sok városban az önkormányzat megengedi, hogy mentesüljön az a magánszemély, aki kizárólag lakhatásra használja az ingatlant. Amint azonban a címen vállalkozás kerül bejegyzésre, az rögtön adókötelessé válik ezeken a településeken is. Nem érdemes megkockáztatni, hogy az adófizető nem vallja be kötelezettségét, hiszen az 5 évig nem évül el és a cégjegyzékből könnyen kideríthető a vállalkozás székhelye.
Vállalkozások esetében is adódhatnak persze olyan kiskapuk, amelyek mentességet jelenthetnek. Nem köteles adót fizetni az, aki az adott építményt vagy annak részét állattartásra, növénytermesztésre használja, de ugyanígy mentesülnek például a háziorvosi rendelő helyiségei. Magánszemélyeknél is érdekes lehet ugyanakkor, hogy a 65 év feletti nyugdíjasok kérhetik az adófizetés felfüggesztését, nem egyedül élő megváltozott munkaképességűek pedig mentesülhetnek.
Fontos megemlíteni végül, hogy az önkormányzatok elektronikus úton tájékoztatnak az építményadóval kapcsolatos rendeleteikről, annak mértékéről és a bevallás is történhet ilyen módon.
