Kategória: cégügyek | Cimkék: adózás, IPA, iparűzési adó
Frissítve: 2023.11.03.
A helyi iparűzési adó (rövidítve HIPA vagy IPA), mint a neve is jelzi, nem egy központilag kivetett adónem, amely az államkasszát gyarapítja, hanem egy, a helyi, illetékes önkormányzat felé fizetendő tétel, legyen szó városról, kisebb településről vagy fővárosi kerületről. Bár a HIPA alapjait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rögzíti (amelyre vonatkozóan a 2022. évi XLV. törvény bizonyos módosításokat fogalmaz meg), pontos mértékét az önkormányzatok helyi adókra vonatkozó rendeletei határozzák meg. Ebből következően adókulcsa sem egységes, és léteznek Magyarországon olyan települések, ahol mértéke 0%. Ugyanakkor sok önkormányzat legnagyobb bevételét ez az adónem teszi ki.
Ahhoz, hogy az iparűzési adót a megfelelő helyre fizessük, először is azt kell megvizsgálnunk, hogy a vállalkozás székhelye és telephelye ugyanazon önkormányzat területi illetékessége alá tartozik-e. Amennyiben a válasz igen, egyszerű a dolgunk, hiszen az adott önkormányzatnak kell befizetnünk az összeget. Ha azonban a székhely és a telephely más-más önkormányzathoz tartozik, úgy a törvény értelmében az IPA-t meg kell osztani az érintett önkormányzatok között.
2021-ben és 2022-ben a kormány a Covid19 világjárvány ideje alatt, a vállalkozások támogatása érdekében a helyi iparűzési adó maximális kulcsát 1%-ra csökkentette. Idéntől azonban ismét a régi szabályok vannak érvényben, így a HIPA maximálisan kivethető mértéke 2%.Egy másik, az adónemet 2023-tól érintő radikális változás a HIPA adóalapjának egyszerűsített megállapítása. A 2023. január 1-jétől életbe lépett változás értelmében a vállalkozók jogosulttá válnak az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására, melynek értelmében nem kell külön megállapítani az adóalapot, a lényeg az, hogy az adott adófizető melyik sávba tartozik. Ezzel a 25 millió nettó éves árbevétel alatti vállalkozók (akiket a törvény kisvállalkozóként definiál), valamint a 120 millió forintos nettó éves árbevételt el nem érő átalányadózó kereskedők élhetnek. Mindkettő csoportra igaz, hogy ha a tevékenység időtartama nem érte el a 12 hónapot, akkor az értékhatárt arányosítani kell.A törvény 3 sávot vesz figyelembe (sávosan differenciált adóalap-meghatározás)- 12 milliós árbevétel alatt az adóalap a székhely és a telephely között megosztva 2,5-2,5 millió forint- a 12 és 18 milliós bevétel közötti sávban 6-6 millió forint lesz az adóalap- 18 és 25 millió forint között ez az adóalap már 8,5-8,5 forintra rúg majdA helyi iparűzési adó alapját a vállalkozások nettó árbevételéből számolják ki, csökkentve azt az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az iparűzési adó megfizetésének határideje május 31. az egyszerűsített adózást, valamint a nem egyszerűsített adózást választók esetben is. Akik nem az egyszerűsített adózást választják, továbbra is kötelesek az adóelőleg megfizetésére. A két előlegfizetési időszak határideje március 15. és szeptember 15.
Az iparűzési adó Magyarországon egy összetett adónem, amely számos tényezőtől függ. Éppen ezért a vállalkozásoknak az adóteher minimalizálása érdekében gondosan meg kell fontolniuk az adószámítási módszereket, és ügyesen kell kihasználniuk az esetleges kedvezményeket. Az adózási kérdésekben mindig ajánlott szakmai tanácsot kérni egy adótanácsadótól vagy könyvelőtől a legjobb eredmények elérése érdekében.
