Kategória: érdekesség | Cimkék: ismeretterjesztő
Közzétéve: 2021.02.02.
Akár induló vagy már működő vállalkozásról beszélünk, az üzleti terv elkészítése több szempontból is előnyös és indokolt lehet, amelynek segítségével az olvasó mélyebb betekintést kap a vállalkozás működésébe. Részletesen kifejthetőek benne a vállalkozás jövőbeli céljai, hogy azokat miképp kívánja megvalósítani, valamint, hogy az értékesíteni kívánt termékek, szolgáltatások kinek és milyen módon jutnak el. Továbbá, hogy a marketing hogyan és mennyi pénzből valósul majd meg. Cikkünkben részletezzük az egyszerű, igényesen, tömören és logikusan felépített (hagyományos) üzleti terv ismérveit és jelentőségét, miközben kitérünk az egyes elemek sajátosságaira is.
Üzleti tervet általában olyan vállalkozások készítenek, amelyek tőkebevonás céljából befektetőket, hitelezőket, új üzleti partnereket keresnek vagy pályázatok elnyerésével szeretnének támogatást szerezni. Ugyanakkor érdemes olyan vállalkozásoknak is üzleti tervet készíteniük, amik alapítás előtt állnak, hiszen az segíthet részletesen felvázolni a vállalkozás üzleti stratégiáját, ezáltal egyes hibák mellett az elképzelés megvalósíthatósága is nyilvánvalóvá válik. Ezeken kívül üzleti terv készítése cégeladáskor is hasznos lehet, mivel így az eladó a cégről teljes körű tájékoztatást adhat a vevőnek. Üzleti terv készítése már meglévő és működő vállalkozás átalakításakor vagy fejlesztésekor is ajánlatos, ugyanis fontos tisztában lenni azzal, hogy a fejlesztés, beruházás megvalósításához mekkora bevételtöbblet szükséges, illetve egy hiteles üzleti terv megmutatja, hogy mindez lehetséges és nyereséges-e.
Az üzleti terv papírra vetése előtt át kell gondolni, hogy a dokumentum ki(k)nek és milyen célból készül majd. Alapjába véve a célközönség fogja meghatározni az üzleti terv terjedelmét és egyes elemeinek lényegi tartalmát. Cikkünk leginkább a hagyományos üzleti terv bemutatásával foglalkozik, amelynek terjedelme legfeljebb 20 oldal, de nagyobb vállalkozás esetében akár 100-nál több oldalas is lehet, nyelvezetét tekintve pedig a formalitás szabályait követi. Az ideális üzleti terv jól áttekinthető, tehát fontos, hogy a célközönség a számára lényeges információkat könnyen megtalálja, illetve gyorsan értelmezhető legyen. Üzleti kifejezéseket vagy éppen az adott iparágra jellemző szakkifejezéseket az iparágban jártas személy könnyen értelmezni tudja, ellenben olyannal, aki az iparághoz kevésbé ért. Ennek tudatában érdemes behatárolni a dokumentum nyelvezetét.
A dokumentum minden esetben lényegre törő és informatív, nem tartalmaz felesleges vagy valótlan információkat, hiszen az üzleti terv fő célja a sallangmentes, hiteles tájékoztatás. Megírásánál szintén elengedhetetlen szempont a logikai felépítés, amely által könnyebben érthetővé, a befektetők és hitelezők szemében pedig meggyőzőbbé válik. Másik kardinális szempont, hogy az olvasót képes legyen magával ragadni, azaz figyelemfelkeltőnek kell lennie. Természetesen az üzleti terv nem az olvasó szórakoztatását hivatott szolgálni, azonban meg kell ragadnia az olvasó figyelmét. Ezt akár illusztrációkkal, képekkel vagy egyéb más grafikai megoldásokkal tehetjük meg. Az igényes megjelenés előnyösebbé teszi a vállalkozás megítélését, ám azonban nem szabad túlzásokba esni. Befektetők és hitelezők számára egy túl dizájnos üzleti terv gyanússá válhat, implikálva, hogy a vállalkozás az impozáns grafikai elemekkel kívánja elfedni az esetleges tartalmi hiányosságokat, üzleti koncepciójának gyengeségeit.
Az üzleti terv elkészítése előtt számos alapvető kérdést meg kell válaszolnunk, amihez az alábbi lépések segítséget nyújtanak.
Első lépésként a vállalati ötlet kidolgozását követően bizonyosságot kell szerezni, hogy a kigondolt ötlet valóban megvalósítható-e, piaci értelemben is életképes-e, tehát, hogy van-e rá kereslet. Ehhez társul annak vizsgálata is, hogy az ötlet megvalósítása mekkora kockázattal és potenciális haszonnal jár. Ahhoz, hogy ezekről teljes képet kapjunk széleskörű kutatás szükséges.
Következőkben pedig a kutatás során szerzett információkból megállapítást nyerhet, hogy az ötletből milyen konkrét, mérhető és realisztikus rövid-, közép- és hosszútávú célok tűzhetők ki. Amint a kitűzött célok kikörvonalazódtak, továbbiakban a hangsúlyt a stratégia kitalálására kell helyezni.
Majd a véglegesített stratégiát tartalmi elemekre, tehát taktikákra, operatív folyamatokra kell felbontani. A sikeresebb üzleti tervezés kulcsa a stratégia és a taktikai lépések összhangja. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az üzleti terv strukturálisan fel legyen építve, tehát mindezeket egységes rendszerbe kell foglalni. A folyamat végső lépéseként áll össze majd teljesen a vállalkozás üzleti terve.
Akár csak bármely vállalkozás, az üzleti terv is több részből tevődik össze, mint például:
Az előbbi felsorolás az üzleti terv főbb részeit tartalmazza, melyek több alrészre bonthatóak. Megírásuknál nem kötelező követni az említett sorrendet, tehát az üzleti terv más elrendezésben is kivitelezhető. Mindazonáltal először érdemes a vállalkozásról egy nagyobb, átfogóbb képet adni, majd a részleteit kifejteni.
A vezetői összefoglalónak elég 1-2 oldal hosszúságúnak lennie és általánosságban az üzleti terv elejére kerül, de célszerű a legvégén megírni. Amennyiben a vállalkozás üzleti tervét saját célra készíti, akkor ez a rész ki is hagyható.
A vállalkozás rövid bemutatásánál két lényeges kérdésre kell választ adni. Elsősorban pár mondatban be kell mutatni a vállalkozás történetét, mi a küldetése, hitvallása, és hogy miképp kíván nyomot hagyni a világban. Másodsorban pedig, hogy ezt milyen termékkel, szolgáltatással kívánja elérni. Természetesen ezeket érdemes részletekbe menően szemléltetni.
Az üzleti modell segíthet egy működő üzleti koncepció kidolgozásában, mindez a vállalkozás működési modelljének átgondolásával érhető el. Az üzleti modell öt megkülönböztethető modulra bontható, amelyek a következők: bevételi modell, termék típus, ügyfélszerzési folyamat, eladási modell és végezetül kézbesítési modell.
Kezdeti lépésként fel kell térképezni, hogy a vállalkozás miképp tudja termékeit, szolgáltatásait értékesíteni (freemium, kiskereskedés, lízingmodell stb.), tehát hogyan tud bevételhez jutni. Majd ezt követően ismételten bemutatásra kerül, hogy a vállalkozás milyen terméket, szolgáltatást, vagy ezek kombinációját biztosítja ügyfelei részére. Következő lépésként az ügyfélszerzési folyamatot, tehát a vállalkozás marketing tevékenységeit kell részletezni, hogy a termék, szolgáltatás híre hogyan jut el a vevőhöz. Soron következik annak tételes ismertetése, hogy a vállalkozás milyen eszközökkel próbálja meggyőzni vevőit termékei, szolgáltatásai megvásárlásáról, például ilyenek lehetnek a kedvezmények, ingyenes próbaidőszakok stb. Végezetül pedig részletekbe menően taglalni kell, hogy a termék, szolgáltatás hogyan (elektronikus kézbesítéssel, fizikai kézbesítéssel stb.) jut el a vevőhöz.
Piacelemzés során érdemes PEST, és SWOT elemzést készíteni. A PEST elemzés négy komponenst tartalmaz: Political, Economic, Social és Technological, magyarán a politikai, gazdasági, szociális/kulturális és technológiai tényezőket vizsgálja. Míg a SWOT elemzés a vállalkozás saját folyamatait, jelenlegi helyzetét elemzi a következő négy szempont megvilágításában: Strengths (erősségek); Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek) és Threats (veszélyek).
A működési terv megmutatja, hogy a vállalkozás már eddig felvázolt konstrukciója a gyakorlatban hogyan valósítható meg. A mindennapi, operatív folyamatok működését analizálja. Elsősorban a termékek gyártását, vagy a szolgáltatások kivitelezését, azok minőségi és mennyiségi követelményeit, az alkalmazni kívánt technológiát mutatja be. Induló vállalkozás esetében ezt a folyamatot a gyártási terv, míg meglévő vállalkozás vonatkozásában pedig fejlesztési terv készítése előzi meg. Utána érdemes célokat kitűzni, mérföldköveket felállítani, ezzel is mérve a működési folyamatok funkciójának hatékonyságát. A kapott eredményekkel a folyamatok optimalizálhatók.
A marketing tervben részletesen ki kell térni arra, hogy a vállalkozás mikként kívánja megszólítani a célközönségét. Ennek elérésére egymásra épülő, logikailag összefüggő taktikákat és technikákat kell kigondolni, ez az úgynevezett marketing stratégia. A marketing terv magában foglalja az értékesíteni kívánt termék/szolgáltatás ismertetését, annak árát, terjesztését (promóció, hirdetés), értékesítésének helyét.
Az vállalkozásnak működése során időben, emberi erőforrásokban és pénzben mért bevétellel és költséggel is számolnia kell. Ezek nagyságának és költséghatékonyságának elemzésére pénzügyi terv szükségeltetik. Fontos megjegyezni, hogy a pénzügyi terv az üzleti terv kihagyhatatlan része.
Csak akkor kell a szerkezeti struktúra elkészítésével foglalkozni, ha az üzleti terv külső forrásból származó tőkebevonás miatt készül. Általában a vállalkozás összes vezetőinek, munkatársainak lista szerinti felsorolását tartalmazza.
A mellékleteknél kerül feltüntetésre minden üzleti terv részét képező adat, csatolmány vagy más egyéb fontosnak szánt dokumentum.
Az üzleti terv tehát vállalkozások és befektetőik számára rendszerezi, jobban érthetővé teszi a vállalkozás működését, valamint az iparág sajátosságait. Elkészítése előtt azonban érdemes elgondolkodni, hogy pontosan ki készítse el, ugyanis ez a kérdés több szempontból is megvizsgálandó. Először is meg kell határozni, hogy a dokumentum ki(k)nek készül. Ha az üzleti terv külsős cégeknek, partnereknek készül, a megírását külsős cégre is rá lehet bízni, mivel szaktudásuk ilyen esetben hasznos lehet, hiszen tisztában vannak a formai követelményekkel, a gyakorta előforduló típushibákkal. Nem mellesleg általánosságban elmondható, hogy az üzleti tervet lényegesen gyorsabban készítik el, mintha egy vállalkozás maga készítené el. Természetesen azonban ezen külsős cégek bizonyos pénzösszeg fejében dolgoznak, amely jellemzően meghaladja a több tízezer forintot, de mivel az üzleti terv a vállalkozás egyik fő eszköze, így nem elkészítése során nem érdemes spórolni vele.
