A háború hatásai a magyar vállalkozásokra

Közzétéve:

A háború hatásai a magyar vállalkozásokat is elérhetik. Mire lehet számítani?

Az orosz-ukrán háború nemcsak a két ország gazdasági életére van nagy befolyással, hanem hazánk gazdaságára is. A háború hasonló gazdasági válságot produkálhat, mint a világjárvány kirobbanása, ezért fontos, hogy a vállalatok amennyire lehetséges, felkészüljenek a háború hatásaira.

A háború nemcsak azokat a vállalkozásokat sújtja, akik exportáltak Oroszország, illetve Ukrajna területére, hanem szinte minden szektort érint, kiemelten az agráriumot, a gépipart, az építőipart, a gyógyszer- és egészségipart. Oroszország területére hazánkból mintegy 800 vállalat exportált, évi 2,1 milliárd dollár értékben, míg az ukrajnai export vállalatok száma eléri a 2000-et, évi 3,2 milliárd dollár export értékkel. Ugyanakkor, ahogy említettük nem feltétlen csak a közvetlen export vállalatokra van hatással a háború. Kereskedelmi szempontból azok az exportok is fontosak, amelyek nem a háború sújtotta országba érkeznek, hanem azon keresztül kerülnek ki az országból, vagy éppen importként jön be Magyarországra. A kereskedelmet megnehezíti továbbá a határátlépés, ugyanis jelenleg a keleti országrészeken a határátlépés ideje meglehetősen megnövekedett.

Azoknak a cégeknek a megsegítésére, amelyeknek a tényleges megélhetésük került veszélybe a háború miatt, a szakértők szerint a vissza nem térítendő támogatás nyújthat megoldást. Azonban fel kell készülni a vállalkozóknak a háború utáni piacra lépésre is, ugyanis hatalmas verseny veszi majd kezdetét. A visszatéréshez a szakértő szerint a kedvezményes, hosszútávú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség. Pontos számadatokat még nehéz felállítani azzal kapcsolatban, hogy milyen összeg szükséges a sérült szektorok megsegítésére, viszont azt mindenképp fontos megemlíteni, hogy minél tovább tart a háború, annyival több pénzt emészt fel Magyarországon is, illetve annyival nagyobb mértékben szükséges majd a segítségnyújtás a gazdaság szereplői felé.

Hogyan hat a háború a munkáltatók és a munkavállalók mindennapjaira? Amennyiben a munkáltató bankja nem tud utalásokat indítani, ezáltal a munkavállalók később kapják meg a bérüket, a munkáltató nem hibáztatható. A munkáltatótól ekkor elvárható a tájékoztatás a munkavállalói felé, viszont a munkavállalók nem élhetnek az azonnali felmondás jogával erre a helyzetre hivatkozva. Abban az esetben, ha a háborús helyzet miatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, állásidőt szükséges elrendelni, esetleg a szabadságokat kiosztani, a pihenőnapokat összevonni, illetve opció még a többlet távollét, amelyre a munkavállalóval megegyezve akár csökkentett bér is adható.

Több helyen is felütötte a fejét az a kérdés, hogy hogyan is lehetséges Magyarországra menekült személyt foglalkoztatni. Amennyiben kettős állampolgár, azaz magyar-ukrán állampolgár, úgy a foglalkoztatására vonatkozó szabályok megegyeznek a magyar munkavállalók foglalkoztatásával. Abban az esetben, ha a munkát kereső személy ukrán állampolgár, úgy foglalkoztatása engedélyhez kötött. Amennyiben menekültstátuszt kap egy ukrán állampolgár, úgy a szabályok bizonyos szinten lazulnak. Hiányszakmában elhelyezkedés esetén nem szükséges az engedély, ameddig a menekültstátusz fennáll.

Forrás: piacesprofit.hu, portfolio.hu, vg.hu

keyboard_arrow_up