Kategória: cégügyek | Cimkék: családi vállalkozás , egyéni vállalkozás , EU , határidő , ismeretterjesztő , KATA , kkv
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-02-14
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak negyedévenként adatokat kell szolgáltatniuk az általuk forgalmazott körforgásos termékek számáról. Idén április elsejétől a hatóság akár bírságot is kiszabhat a késedelmes, hiányos, esetleg nem valós adatszolgáltatás miatt. A szabályozás célja az átláthatóság és hatékonyság a hulladékgazdálkodás területén.
Csak hetek kérdése és hatályba lép egy új, akár bírságokat is magában hordozó szabályozás, amely a körforgásos gazdaságot érintő hulladékgazdálkodás egyik oszlopát, az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert kontrollálja majd. Az egész rendszer lényege, hogy a hulladék kezelésének költségeit azok a vállalatok állják, amelyek termékeiből a hulladék keletkezik.
A szabályozás persze nem is teljesen új, valójában már másfél éve létezik. A gyártók számára az alábbi kötelezettségeket hordozza:
regisztrálniuk kell a hazai hulladékgazdálkodásért felelős Mohu-nál
regisztrálniuk az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR),
negyedévente pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről,
a mennyiség alapján pedig határidőre be kell fizetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
Az esetleges bírság mértékéről, illetve kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet eddig viszont nem tartalmazott kifejezetten az EPR vonatkozásában bírságtételeket, ez mostantól változik, egészen pontosan 2025. április elsejétől. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság ettől az időponttól kezdve szabhat ki bírságot arra, aki nem tartja tiszteletben az EPR-rel járó gyártói kötelezettségeket.
Amiért nem érdemes eltitkolni a valódi mennyiséget, annak egyszerű oka van:
Ha a gyártó nem közli a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.
Ha a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél kisebb díjat fizet, a bírságot a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján határozzák meg, amelyet az egységnyi díjtétel felével szorozva határoznak meg.
Az is lényeges, hogy a bírság megfizetésével még nem ér véget a folyamat, hiszen a gyártó ezen felül köteles hiánypótlást végezni az adatokban. A hatóság hatáskörébe és illetékességébe beletartozik az adatok hitelességének és teljességének vizsgálata is. Ezt megteheti adategyeztetéssel, helyszíni ellenőrzéssel vagy további dokumentumok bekérésével.
A szabályozás célja nyilván nem a bírságolás, sokkal inkább a gyártók ösztönzése a pontos és határidős adatszolgáltatásra a hulladékgazdálkodás hatékonysága és átláthatósága érdekében. Az állam ezek szerint szükségét látta, hogy szigorúbb szankciókat vezessen be a gazdasági szereplőkkel szemben a hulladékgazdálkodási kötelezettségeik felelős betartásáért.
