Kategória: érdekesség | Cimkék: bankszámla , EU , fenntarthatóság , infláció , KSH , lakhatás , minimálbér , munkavállaló , rezsi
Szerző: Logosz
Frissítve: 2026-08-10
Az elmúlt évtizedekben a magyarországi ár- és bérviszonyok sokat közelítettek az európai átlaghoz. A GKI legfrissebb kutatása az egyes termékcsoportok árainak alakulását és a bérek ehhez viszonyított növekedését vizsgálta.
2010-ben a magyarországi árak az EU 59, míg a bérek 32 százalékán álltak. Azóta az árak tovább közelítettek egészen 72 százalékig, a bérek pedig 49 százalékát teszik ki az uniós átlagnak. Ha az egyes kategóriákat nézzük: az élelmiszer szinte ugyanannyiba kerül, az élvezeti cikkek 87, a bútorok és különféle készülékek 89, míg a lakhatás és a rezsi 67 százalékra nőttek.
A rezsit persze befolyásolja a csak nálunk létező rezsicsökkentés, mert emiatt az eredeti 90 százaléknál most jóval kevesebbet, csak 38 százalékot fizetünk az átlag uniós polgárhoz képest. Akkor viszont a lakhatás költségei emelkedtek nagyon magasra a 2010-eshez viszonyítva.
Leginkább a szolgáltatások drágultak, feltehetően a bérnövekedés miatt. A szabadidő és kultúra 14 százalékkal, az oktatás 31 százalékkal, a turizmus pedig 33 százalékkal közelített az EU átlagához. A TV-telefon szolgáltatások árai nem kis részben a magas áfakulcs miatt már eleve uniós szinten voltak és maradtak is.
A választások óta a forint megerősödött, ami korlátozza az inflációt és közelíti a hazai ár- és bérszínvonalat az EU-hoz, mivel ugyanannyi forint már több eurót ér. Ha másik EU-országba utazunk, az élelmiszer csak néha olcsóbb, a szolgáltatások viszont itthon még kevesebbe kerülnek.
Összességében elmondható, hogy 2010 óta nagyobb arányban növekedtek a magyarországi bérek, mint az árak, ezzel erősödött a vásárlóérték. Hiába ugyanakkor a relatív felzárkózás, a többi régiós tagállam sokkal többet ért el és jobban kihasználta az EU által kínált lehetőségeket. Magyarország jelenleg az egy főre jutó fogyasztásban sereghajtó az unióban.
Az is lényeges, hogy a bérek és az árak felzárkózása máshogy működik: tavaly az árak már majdnem elérték az EU-átlag háromnegyedét, míg a bérek még a felét sem. Bár a bérek jobban zárkóztak az áraknál, de a magyar állampolgárok továbbra is rosszabb helyzetben vannak, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk.