Kategória: érdekesség | Cimkék: családi vállalkozás , egyéni vállalkozás , EU , ismeretterjesztő , kkv , külföld
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-02-24
Szakemberek szerint egyre fontosabbá válhat a divatipar fenntarthatósága. Maguk a viselők is egyre tudatosabbak, mindinkább olyan darabokat választanak, amiket hordanak is, már nem a teli szekrény az elsődleges. Az ágazat fenntarthatósága még sosem volt ennyire szem előtt, hiszen szerte Európában virágzik a second hand kereskedelem az online térben. Közben megérkeztek a japánok a fenntartható textillel, amelyet mikroorganizmusok állítanak elő.
Sokan remélik, hogy végre leáldoz az ún. fast fashion, az olcsón és gyorsan előállítható ruhák aranykora, amivel évek óta bombázzák a fiatalokat. Állítólag évi 100 milliárd darabnál is többet gyártanak belőlük, de ezeknek jó, ha felét viselik valójában. A hulladék közben egyre gyűlik és azt igyekeznek a harmadik világra rásózni. Lassacskán mindenki megvilágosodik: eljött a fenntartható divat ideje.
A divatiparról néhány éve készült nyugati felmérés szerint az évente legyártott közel 100 milliárd darabnak csak a felét hordják valójában. Azt is kimutatták, hogy a vásárlók fele-kétharmada igenis szeretné, ha a divat fenntartható és környezetbarát lenne. Erre mostantól egyre inkább tekintettel kell lennie az iparág szereplőinek.
A jelenlegi viszonyok legnagyobb haszonélvezőit – mint a Temu vagy a Shein – rengeteg kritika éri a sok hulladék, a fölösleg és a munkaerő kihasználása miatt. Ez a vita folytatódik majd idén is a termelés korlátairól, az EPR-ről és az átláthatóságról. Még mindig népszerűek a turkálók is, sokszor a hipermarketek is részt vesznek hasonló akciókban, ismert internetes szereplőkkel reklámozva.
Nyugaton nemrég megjelent a Vinted, amely az egész üzletágat igyekszik a saját térfelére terelni. Hódít az ún. kapszulagardrób fogalma is, ezzel a fogyasztók is támogatják az átgondolt, fenntartható ruhaviselést. Vannak, akik kifejezetten tanácsadók segítségét veszik igénybe a ruhák szortírozásához.
Közismertté válik majd az upcycling, azaz értéknövelő újrahasznosítás fogalma is, amikor kreatívok újragondolják a használt ruhákat és új tárgyak készülnek belőlük. A 2025-ös terv szerint a divatipar résztvevői mind kevesebb hulladékot állítanak elő és növelik az újrafelhasználás arányát. Maga az innováció is ebbe az irányba halad: főleg a biológiailag lebomló, esetleg komposztálható szálakat fejlesztik ki. A CELYS például fél év alatt visszakerül a természet körforgásába.
A legnagyobb dobásnak a japánoké tűnik: az ún. Brewed Protein felhasználásával a ruhák a végtelenségig újrahasznosíthatók lesznek. A textilt mikróbák állítják elő, ezáltal megelőzhető lesz a mostani évi több millió tonna hulladék keletkezése. A Spiber által kitalált Brewed Protein nevű textilt növényi szénhidráttal táplálkozó mikroorganizmusok állítják elő, akár a már nem viselt ruhákból is.
Rostjaik a kasmírhoz hasonlatosak és 100 százalékig újrahasznosíthatók. A cél a divatipar teljes körforgássá alakítása, ami megakadályozná csak az EU-ban évi 7 millió tonna hulladék keletkezését. Olasz kutatók már össze is mixelték a Brewed Proteint a merinóval és kutatják jövőbéli felhasználhatóságának lehetőségeit.
