Kategória: cégügyek | Cimkék: EU , GDPR , határidő , ismeretterjesztő , kkv , KSH , munkavállaló
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-08-13
Az EU még 2023-ban fogadta el a bérátláthatósági irányelvet és ennek szellemében változik a helyzet a munkaerőpiacon: jövő évtől fokozatosan kötelezővé teszik a vállalatoknak a bérek átláthatóságát és ezzel együtt a nyilvános bérjelentéseket.
A hazai Munka Törvénykönyve már régóta magában foglalja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, ám ez a valóságban nem mindig működik. Az új jogszabály értelmében 2027-től a nagyobb vállalatoknak, majd később a többieknek is nyilvánosságra kell hozniuk a bértáblát, ami egyértelműen kulturális változást idéz elő a munkaerőpiacon.
Az uniós irányelv még 2023-ban született és a kötelező törvénybe iktatás határideje 2026. június 7., de a magyar jogalkotásnak is lépnie kell. A téma persze több egyszerű jogi kérdésnél: léteznek társadalmi, gazdasági és kulturális szempontok is, hiszen az egyenlő munkáért egyenlő bér elve fontos területet érint.
Igazából a magyar Munka Törvénykönyve már évtizedek óta tartalmazza ezt, hiszen 1992-ben, majd 2012-en is lefektették az alapjait annak, hogy az azonos vagy egyenlő munkáért ugyanannyi fizetés jár. Más kérdés, hogy a gyakorlatban ez nem érvényesül. Az uniós megközelítés nem csupán elvi kérdésként kezeli, sokkal inkább konkrét intézkedéseket szeretnének látni. Az elvárás az EU részéről bérjelentések, átlátható javadalmazási rendszerek bevezetése, amellyel megnyitnák az eddig elrejtett dossziékat is.
Az unió egyébként pontos ütemtervet irányzott elő: 2027-től a nagyvállalatoknak már nyilvánossá kell tenniük a bérjelentéseiket, utánuk jönnek a középvállalatok, míg a kisebb cégeknek csak 2031-re kell felkészülniük a változásra, amennyiben 100 főnél több munkavállalójuk van.
Az is fontos, hogy a riportálás csak bizonyos alkalmazotti létszám felett lesz kötelező, de a kompenzációs csomagot mindenkinek megismerhetővé kell tenni szervezeten belül.
