Telefon ikon Telefonszámaink

Működik-e az árrésstop?

Szerző:

Frissítve: 2025-06-27

Működik-e az árrésstop?

Hónapok óta vitatkoznak arról, hogy a kormány által bevezetett árrésstop valóban hatásos-e az infláció ellen. Az MNB számai alapján az idei évben valóban mérsékli az áremelkedés ütemét, jövőre azonban visszaüthet az egész.

A hatás legnagyobb része – mintegy 0.5 százalékpont – az élelmiszerre tett haszonkulcs korlátozásából ered. A később bevezetett korlátozások, mint például a háztartási cikkek, a banki és telekommunikációs szolgáltatások díjváltozásai csupán 0.1 százalékpontot jelentenek.

Az is biztos, hogy ezek az intézkedések főleg nyáron éreztetik a hatásukat, mivel az önkéntes és hatósági árrésstop ekkor várhatóan 1.6 százalékponttal csökkentik majd az inflációt.

Más kérdés, hogy az előrejelzés még nem veszi figyelembe azt az egyszerű tényt, miszerint a boltok a bevételkiesést a többi termék árának emelésével kompenzálják. Eddig ez a jelenség – amit keresztárazásnak is neveznek – nem volt megfigyelhető, legalábbis az élelmiszerek esetében.

A probléma, hogy minél tovább kell fenntartani a boltoknak a csökkentett árakat, annál valószínűbb, hogy a 30 alapvető termékkategória mellett a többi termék árát emelni kezdik. Ez pedig azzal jár, hogy a későbbi hosszabbítások már egyre kevésbé fogják vissza az elszabaduló árakat. Az MNB jelentése erről így fogalmaz:

„Az élelmiszer-árréskorlátozás érvényességét május végéről augusztus végéig hosszabbították meg, ami 0,2 százalékpontnyi technikai inflációmérséklő hatással jár a 2025. évi átlagos áremelkedésre. A hosszabbítással ugyanakkor megnő a kockázata annak, hogy a negyedévenként 50-60 milliárd forintra becsülhető, ágazati szintű veszteséget a kereskedők részben áthárítják a fogyasztókra, ami mérsékli az intézkedésből fakadó dezinflációs hatást.”

Arra biztosan számítaniuk kell, hogy az árrésstop ezután is megmarad, akár egészen a jövő évi választásokig.

Az élelmiszerek árrésstopjának másik következménye, hogy emiatt lényegében megszűntek az akciók. Nyilván a kereskedők nem hajlandók még olcsóbban adni olyasmit, aminek már amúgy is lejjebb kellett vinniük az árát.

A háztartási cikkek esetében a drogériákban az árrésstop már az első héten 23 százalékkal mérsékelte az árakat. Más üzletekben, amelyek ilyen termékeket is árusítanak, nem történt érdemi árváltozás, mert nem esnek a szabályozás hatálya alá.

Az is érdekes, hogy az MNB számításai szerint a lakásbiztosítások és a 25 gyógyszer árkorlátozása már nem hat igazán az idei inflációra. Annyit lehet pozitívumként felhozni, hogy a rendeletek és az önkéntes vállalások miatt idén alacsonyabb lehet majd az áremelkedés üteme, de amikor kivezetésre kerülnek, biztosan drágább lesz minden. Az áremelkedést mindig egy adott időszakra lehet vonatkoztatni, ezért a most csökkentett árak az ún. bázishatás miatt jövőre nagyobb inflációt eredményeznek majd. Az intézkedések hatása annyiban érvényesül, hogy a drágulást elhalasztják jövő április utánra.

keyboard_arrow_up