Kategória: érdekesség | Cimkék: beruházás , EU , GDP , ismeretterjesztő , külföld , vám
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-09-26
A COVID után még felettébb biztatónak tűnt a helyzet, de azóta nagyon is belassult a magyar ipar növekedése. Az MNB friss elemzése rámutat, hogyan történt mindez: a gond az akkumulátorgyártás, no meg az elektromos átállás.
A jegybank legújabb inflációs jelentése részletesen elemzi a hazai ipar helyzetét, hogy miért is került az uniós rangsor utolsó harmadába. Áttekintik az ide vezető folyamatokat és a többi rivális teljesítményét az eltelt időszakban.
Annyi biztos, hogy a magyar ipar hullámvasúton ül az utóbbi években. A COVID után elképesztő számokat mutatott: 2022 végén a termelés már 8 százalékkal lépte túl a járvány előtti szintet. Ebben nagy szerepe volt az akkor dübörgő akkumulátorgyártásnak, de sokat fejlődött a gép- és az autóipar is. Egy ideig elmondhattuk, hogy a régió élmezőnyébe kerültünk.
2023 sajnos a negatív fordulat éve lett, mivel egyre több ipari alágazat kezdett belassulni. Az infláció, a termelői árak elszabadulása és a csökkenő hazai kereslet visszavetette a korábbi gyors növekedést. Közben az uniós trendek is visszaestek, így a magyar ipar még a német és általában a régiós iparnál is rosszabb helyzetbe került.
2025 második negyedévében a hazai ipari termelés már 11.6 százalékkal múlta alul a 2022 év végit. Igaz, hogy ezalatt más országokban is negatív spirál alakult ki, de sokkal szerényebb mértékben: Csehországban 0.8, míg Lengyelországban és Szlovákiában folytatódott a növekedés. A mindig sorsdöntő Németországban 7 százalékkal zuhant vissza az ipar.
A legnagyobb probléma a nálunk nagyon is erőltetett akkumulátorgyártásban keresendő. Sokáig ez volt a legnagyobb hajtóerő, ám a vizsgált időszakban 30 százalékkal csökkent a termelés. Teljesen átalakult a keresleti oldal és maga a technológia, leszűkítve ezzel a magyarországi üzemek lehetőségeit.
A magyar járműgyártás sem találta az utat, ami a szomszédos országokra kevésbé volt jellemző. Mind a cseh, mind a szlovák autógyártás új erőre kapott. Csehországban a Škoda mellett a Hyundai és a Toyota gyárt autókat, míg Szlovákiában a Volkswagen mellett olyan komoly szereplők vannak jelen, mint a Stellantis, a Kia vagy Land Rover. Nálunk jelenleg a Suzuki, a Mercedes és az Audi gyárai működnek, bár az Audi itthon inkább hajtásláncokban utazik.
A nagy különbség, hogy a Magyarországon megtelepedett német óriások már átállnának az elektromos autókra, míg a többi régiós országban ezt kevésbé erőltetik. Éppen a zöldátállás fogja vissza a hazai termelést, miközben a Škoda eladásai szárnyalnak a hagyományos modellekkel.
A magyar ipar nehézségei egyértelműen a német gyártók problémáiból következnek: ezek a túl magas energiaárak és a kínai konkurencia. A kínai autógyártók az idei év első felében megkétszerezték részesedésüket Európában és az Egyesült Királyságban, miközben állandó növekedésben vannak.
A helyzetet tovább súlyosbítja az amerikai vámpolitika. Igaz ugyan, hogy az EU megállapodott az USA-val az új feltételekről, de akkor is tény, hogy a vámok jelentősen megemelkedtek. A magyar autóipar számára ez vegyes képet jelent: a Suzuki alig exportál az USA-ba, de a Mercedes és az Audi nagyon is kötődik az amerikai piachoz.
