Kategória: fogalommagyarázat | Cimkék: ismeretterjesztő, munkavállaló
Közzétéve: 2021.08.31.
Az atipikus foglalkoztatási formák közül nem véletlen, hogy a munkaerő-kölcsönzés a legnépszerűbb. A megnövekedett kapacitásigény esetén a munkaerő-kölcsönzés jelentheti a megoldást, mivel általa gyorsan új munkaerő biztosítható, és teljesíthető a határidős feladat. A KSH adatai alapján tavaly 10 300 fő dolgozott kölcsönzöttként Magyarországon. Nézzük, mit kell tudni a munkaerő-kölcsönzésről!
Ha munkaerő-kölcsönzésen gondolkodik, - akár kölcsönbe vevő, akár kölcsönbeadó oldalon – érdemes tisztában lenni a munkaerő-kölcsönzés törvényben rögzített definíciójával, melyet a Munka törvénykönyve 214. § (1) bekezdés a) pontja határoz meg. „Az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.”
A munkaerő-kölcsönzésben három szereplő vesz részt. A kölcsönbeadó cég, amely biztosítja a munkaerő rendelkezésre állását, saját állományába veszi, és elvégzi teljes munkaügyi és pénzügyi adminisztrációs feladatát a foglalkoztatása után. A munkavállaló, aki a leginkább megfelel a kölcsönbe vevő vállalkozásnak és a kölcsönbe vevő cég, ahol a munkavállaló dolgozik.
A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönbeadó céggel köt szerződést a munkavállaló. A munkavállaló jogairól a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő cég együttesen hoz döntést.
Míg kölcsönbe vevő szinte bármely cég lehet, addig a kölcsönbeadó oldalra számos törvényi előírás vonatkozik. Természetesen nem árt tisztában lenni kölcsönbe vevő oldalon sem a jogszabályi előírásokkal, hiszen, ha nem tartják be őket, akkor mindkét oldalt hátrányos következmények érhetik.
Az Mt. 215. § (1) bekezdése szerintminden olyan EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás lehet kölcsönbeadó, amely számára a jog ezt megengedi.Továbbá azok a belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaságok vagy szövetkezetek, amelyek megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek, valamint azt az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Utóbbit a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI.30.) Kormányrendelet szabályozza, amely munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban további szabályokat is meghatároz
A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint ahhoz, hogy munkaerő-kölcsönzést folytathasson egy cég, meg kell felelnie öt kritériumnak, valamint ezeket igazolni is tudnia kell. Ezek a kritériumok a következők:
Az a vállalkozás, amely megfelel a feltételeknek folytathat munkaerő-kölcsönzési tevékenységet. Fontos, hogy a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalnál a tevékenység megkezdése előtti 30 nappal be kell jelentenie, amennyiben kölcsönbeadóként kíván eljárni. A nyilvántartásba vételt követően kap egy határozatot, és a rajta szereplő számot a szerződéskötések során, valamint üzleti kapcsolataiban fel kell tüntetnie.
