Mit jelent a munkaerő-kölcsönzés?

Közzétéve:

Mit jelent a munkaerő-kölcsönzés?

Az atipikus foglalkoztatási formák közül nem véletlen, hogy a munkaerő-kölcsönzés a legnépszerűbb. A megnövekedett kapacitásigény esetén a munkaerő-kölcsönzés jelentheti a megoldást, mivel általa gyorsan új munkaerő biztosítható, és teljesíthető a határidős feladat. A KSH adatai alapján tavaly 10 300 fő dolgozott kölcsönzöttként Magyarországon. Nézzük, mit kell tudni a munkaerő-kölcsönzésről!

A munkaerő-kölcsönzés definíciója

Ha munkaerő-kölcsönzésen gondolkodik, - akár kölcsönbe vevő, akár kölcsönbeadó oldalon – érdemes tisztában lenni a munkaerő-kölcsönzés törvényben rögzített definíciójával, melyet a Munka törvénykönyve 214. § (1) bekezdés a) pontja határoz meg. „Az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.”

A munkaerő-kölcsönzés résztvevői

A munkaerő-kölcsönzésben három szereplő vesz részt. A kölcsönbeadó cég, amely biztosítja a munkaerő rendelkezésre állását, saját állományába veszi, és elvégzi teljes munkaügyi és pénzügyi adminisztrációs feladatát a foglalkoztatása után. A munkavállaló, aki a leginkább megfelel a kölcsönbe vevő vállalkozásnak és a kölcsönbe vevő cég, ahol a munkavállaló dolgozik.

A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönbeadó céggel köt szerződést a munkavállaló. A munkavállaló jogairól a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő cég együttesen hoz döntést.

A munkaerő-kölcsönzés feltételei

Míg kölcsönbe vevő szinte bármely cég lehet, addig a kölcsönbeadó oldalra számos törvényi előírás vonatkozik. Természetesen nem árt tisztában lenni kölcsönbe vevő oldalon sem a jogszabályi előírásokkal, hiszen, ha nem tartják be őket, akkor mindkét oldalt hátrányos következmények érhetik.

Az Mt. 215. § (1) bekezdése szerintminden olyan EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás lehet kölcsönbeadó, amely számára a jog ezt megengedi.Továbbá azok a belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaságok vagy szövetkezetek, amelyek megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek, valamint azt az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Utóbbit a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI.30.) Kormányrendelet szabályozza, amely munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban további szabályokat is meghatároz

A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint ahhoz, hogy munkaerő-kölcsönzést folytathasson egy cég, meg kell felelnie öt kritériumnak, valamint ezeket igazolni is tudnia kell. Ezek a kritériumok a következők:

  1. A vállalkozás létesítő okiratának tartalmaznia kell a munkaerő-kölcsönzést a tevékenységi körök között a nyilvántartásba vételt követően.
  2. A bejelentő vagy az általa foglalkoztatott minimum egy személy a Kormányrendelet 1. számú mellékletében foglalt végzettséggel, szakmai képesítéssel vagy gyakorlattal kell, hogy rendelkezzen. A foglalkoztatottnak legalább heti 20 órában kell a céggel munkaviszonyra vonatkozó szerződésben állnia.
  3. A vállalkozásnak rendelkeznie kell az adott tevékenység végzéséhez megfelelő irodahelyiséggel.
  4. A vállalkozásnak tudnia kell igazolni a Kormányrendelet által előírt, 15 millió forint összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezését.
  5. A vállalkozásnak szerepelnie kell a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Az a vállalkozás, amely megfelel a feltételeknek folytathat munkaerő-kölcsönzési tevékenységet. Fontos, hogy a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalnál a tevékenység megkezdése előtti 30 nappal be kell jelentenie, amennyiben kölcsönbeadóként kíván eljárni. A nyilvántartásba vételt követően kap egy határozatot, és a rajta szereplő számot a szerződéskötések során, valamint üzleti kapcsolataiban fel kell tüntetnie.

keyboard_arrow_up