Kategória: fogalommagyarázat | Cimkék: bankszámla , EU , ismeretterjesztő , külföld , megtakarítás , támogatás
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-06-02
Az országok központi bankjai az alapkamat változtatása révén képesek befolyásolni az inflációt, a gazdasági növekedést, a pénzügyek stabilitását és közvetve a hitelek és megtakarítások kamatát. A legfejlettebb gazdaságokban alacsony a kamatszint, de akadnak olyan államok, ahol akár kétszámjegyű is lehet.
Az alapkamat szintje az egész világon Svájcban és a Fiji-szigeteken a legkisebb, mindössze 0.25 százalék. Az alpesi országban márciusig még 0.5 százalék volt, de akkor az amerikai vámpolitika miatt tovább csökkentették azt a bizonytalanságra hivatkozva. A Svájci Nemzeti Bank még tovább is hajlandó lejjebb menni a kamatrátával, ha ez az ára az árstabilitás fenntartásának.
A negatív rekorderek Venezuela és Törökország 59.4, illetve 46 százalékkal. Erre azért kényszerülnek, mert kirívóan magas az infláció és valutájuk szinte értéktelen a dollárral szemben. A nagy keleti országokban sem túl magas az alapkamat: Kínában 3.1, de Indiában is csak 6 százalék. A minket legjobban érdeklő eurózónában kifejezetten alacsony, csupán 2.1 százalék.
Az Egyesült Államokban irányadó Fed májusban 4.25-4.5 százalékon tartotta a kamatsávot, míg a briteknél 4.5 százalékon áll. A rendkívül fejlett Japán gazdaságának elegendő a mindössze 0.5 százalékos alapkamat. Hazánkban legutóbb áprilisban döntöttek az aktuális kamatrátáról és azt meghagyták 6.5 százalékon.
Szomszédainknál is hasonló kamatokat figyelhetünk meg: Romániában a miénkkel megegyező, míg Szerbiában 5.75 százalékos kamatláb érvényesül. A háborúban álló Ukrajnában sajnos kiugróan magas, 15.5 százalékos alapkamattal kell együtt élniük az állampolgároknak és a gazdaság szereplőinek. A visegrádi országok közül Csehország 3.5 százalékra mérsékelte, Lengyelország pedig drasztikusan 5.25 százalékra vágta vissza az irányadó kamatlábat.
Annyit illik tudni az alapkamatról, hogy azt minden ország központi bankja határozza meg annak érdekében, hogy szabályozza a gazdasági életet, stabilizálja az árakat és a pénzügyeket. Lényegében megszabja ezzel, hogy milyen hozamot fizet a kereskedelmi bankok nála elhelyezett, kéthetes lejáratú betéteire, így egyúttal befolyásolja az általuk az ügyfeleknek nyújtott hitelek kamatait.
Amennyiben az infláció magas, a jegybank növelheti az alapkamatot, ezért a bankok egymás közti, illetve az ügyfeleknek ajánlott kamatai is nőnek. Ezáltal viszont csökken a hitelkínálat és a kereslet, ami fékezi a drágulást. Ha a központi bank csökkenti az alapkamatot, azzal pedig ellenkező hatást vált ki és felpörgeti a gazdaságot.
Érdekesség, hogy 2022 előtt több ország is alkalmazta a negatív kamatlábat. Amikor a ráta nulla százalék alá esett, akkor a bankoknak fizetniük kellett azért, hogy a jegybanknál tartják a pénzüket. Ezt a módszert elsősorban a tehetősebb európai országok és Japán használták az előző évtized közepétől, de az infláció növekedése miatt ma már nem élnek vele.
