Létrejött a hároméves bérmegállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról

Létrejött a hároméves bérmegállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kategória: érdekesség | Cimkék: határidő , ismeretterjesztő , kkv , munkavállaló , támogatás

Szerző: Logosz

Frissítve: 2024-11-25

A miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy miután a munkáltatói és a munkavállalói oldal egyezségre jutott, végre itt van a várva várt bérmegállapodás. Szerinte mindezt a kormány által indított programok is támogatták.

Az egyik népszerű videómegosztón élőben jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy létrejött a régóta beharangozott bérmegállapodás. Az egyezség a következő három évre szól és már kiszivárogtak bizonyos részletek arról, hogy hamarosan megegyezik a munkáltatók és a munkavállalók képviselete a 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum növeléséről, ezt szignójával az összes érintett szervezet aláírja majd.

A megállapodás bejelentése kapcsán nem csak a kormányfő, hanem az érintettek képviselői is nyilatkoztak. A VOSZ elnöke kifejezetten ambiciozusnak nevezte az egyezséget, melynek köszönhetően a minimálbér 9, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik január elsejétől. A munkaadók szempontjából ezt motiválónak tartotta, mivel a pénzt valahonnan elő is kell teremteni. Hangsúlyozta továbbá a kormány és a munkavállalók szerepét a megállapodásban, hiszen az állam is felkarolja azt a Demján Sándor és Széchenyi Kártya Programokkal.

A Liga Szakszervezetek nevében az elnök asszony azt emelte ki, hogy nagyon nehéz helyzetre kellett megoldás sőt, egyenesen a 2016-os, 2+4 éves megállapodáshoz hasonlította. Ő azt emelte ki, hogy 2026 és 2027 esetében kiskaput hagytak a módosításoknak a garantált bérminimumra vonatkozóan, mert könnyen előfordulhat, hogy a makrogazdasági helyzet ezt megkívánja. Hozzátette, hogy az egyezséggel Magyarország teljesítette az uniós minimálbér irányelvet. A cél az, hogy 2027-től kezdve a mindenkori minimálbér elérje a bruttó átlagbér felét.

Orbán Viktor megemlítette, hogy a tárgyalások alatt kimondottan nagy csaták dúltak, hiszen nem a kormány irányította azokat. Szerinte az állam közbenjárására akkor lehet szükség, ha másképp nem születne egyezség. A kormány annyit tud segíteni, hogy a költségvetés terhére közelíti az álláspontokat. A legnagyobb akadálynak a közelünkben dúló háborút nevezte, amely három éve sújtja az európai gazdaságot.

A kormányfő arra is kitért, hogy a megállapodással kénytelenek voltak megvárni az amerikai elnökválasztást, mert cseppet sem mindegy, hogy háborúval vagy békével köszönt be az új esztendő. A felülvizsgálati záradékról annyit mondott, hogy az egyezség alapja egy optimista forgatókönyv a gazdasági helyzet alakulásában. Lényegesnek nevezte a nemzeti elkötelezettséget mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal részéről.

Szerinte az összes magyar ember boldogulása függ attól, hogy hazánk hogyan boldogul. Kiemelte azt is, hogy a gazdaság termelékenységének javulnia kell a megállapodás végrehajthatóságához. Ami Magyarország nemzetközi helyzetét illeti, arra számít, hogy ezáltal a középmezőny élére ugorhatunk a bérszínvonalban, hiszen három év alatt 40 százalékkal nőnek a bérek, ami a reálértékben is jelentkezik majd.

A 2025-ös évet fantasztikus lehetőségnek nevezte, a gazdasági növekedésben 3 százalékpontra számítanak, ráadásul mindezt egy állami beruházási dömpinggel támogatják meg: jövőre 300 új beruházás indul több mint 8000 milliárd forint értékben, ebből várhatóan 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba. Azt is hozzáfűzte, hogy a közeljövőben több nagy beruházás is véget ér, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal építése és persze hatalmas üzemek Győrben, Szegeden és Debrecenben. Elismerte, hogy ez azért a nagyok dolga, de ettől még a mostani megállapodás nyertesei a kicsik, a munkavállalók és a kkv-k.

A miniszterelnök úgy látja, hogy az egész megállapodás nem jött volna létre a Demján Sándor Program nélkül, amelynek keretében az állam 1410 milliárd forinttal támogatja a kkv-kat. Hozzájárultak továbbá a munkáshitel és a lakhatási támogatás bevezetésével is ahhoz, hogy a munkavállalói oldal megegyezzen. A bérmegállapodást nem önmagában, hanem a kormány által korábban meghirdetett gazdaságpolitika részeként tartja értékelhetőnek.

Felemlegette továbbá, hogy kormányzásuk kezdetén egymillió új munkahelyet ígértek a választóknak, ám ezt sokan kétkedve fogadták. Az egymillió forintos átlagfizetés elérését ehhez hasonló célnak nevezte, de képesnek tartja rá Magyarországot.