Külföldi cégek adóztatása Magyarországon

Közzétéve:

Külföldi cégek adóztatása Magyarországon

A 2021. január 1-től hatályos Társasági adó törvénymódosítása szigorította a telephely keletkezésének szabályait, továbbá annak hatását a társaságok illetőségére és adókötelezettségére vonatkozólag. A módosítás szerint egy külföldi társaság Magyarországról nyújtott szolgáltatása telephelyet keletkeztet, amely során tevékenysége Magyarországon adóköteles lehet.

Általánosságban elmondható, hogy egy gazdasági társaság alapítást követően abban az országban adóköteles, ahol bejegyezésre kerül. Ez az állítás ugyanakkor nem mindig helytálló, ugyanis adóilletősége van abban az országban is, ahol a tényleges üzletvezetés helye van.

A tényleges üzletvezetés helye a 2016. évi XCVI. törvény szerint „azt a helyet jelenti, ahol a jogalany üzletvezetéséhez szükséges kulcsfontosságú vezetési és kereskedelmi döntéseket lényegében meghozzák. A tényleges üzletvezetés helye rendszerint az a hely lesz, ahol a legmagasabb rangú személy vagy személyek csoportja döntéseit meghozza, és a mindennapi vezetési tevékenységet végzik, a hely, ahol a jogalany egésze által végrehajtandó intézkedéseket meghatározzák”.

A koronavírus azonban lényegesen megváltoztatta a közlekedési szabályokat és szokásokat. A járvány lassítása érdekében a vállalkozások ügyvezetői, tulajdonosai kihasználják az internet adta lehetőségeket és inkább otthonaikból vagy a tartózkodási helyüktől közelebb eső bérelt, illetve saját irodáikból videókonferencia keretein belül üléseznek. Ha egy külföldi cég több magyarországi ügyvezetővel rendelkezik, akkor következtetésképpen kijelenthető, hogy a társaság üzletvezetés helyét tekintve Magyarországra központosul, így ott rendelkezik adóilletőséggel.

A társaságok rendszerint elsődlegesen az adóügyi illetőség országában, a cégbejegyzés országában adóznak. Esetenként azonban előfordulhat, hogy a társaság abban az országban is adóköteles, ahol üzletszerű tevékenységét végzi. A 2007. évi CXXVII. törvény, tehát az Áfa törvény értelmezése szerint „valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik”. A 2006. évi V. törvény, másnéven a Cégtörvény kimondja, hogy az üzletszerű tevékenység gyakorlásának helye a vállalkozás telephelye, illetve az 1990. évi C. törvény megfogalmazása szerint a telephely többek közt magába foglalja az irodát is, tehát jelen értelmezésben adóalanyiságot eredményez az is, ha egy társaság abban az országban csak egy irodát tart fenn, ahol üzletszerű tevékenységét végzi.

A kettős adóztatási helyzetek kiküszöbölése végett egyes államok a kettős adóztatás elkerülését szolgáló nemzetközi adóegyezményt írnak alá. Ez gyakorlatilag biztosítja, hogy a társaságnak ne kelljen mindkét országban adót fizetnie.

Azonban Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításaival kapcsolatosan 2020. október 13-án benyújtott T/13258. számú törvényjavaslata kibővítette az 1996. évi LXXXI. törvény (Társasági adó törvény) egyes paragrafusait. A törvénymódosítás kimondja, hogy a társaság az adott országban, ahol tevékenységét végzi, telephellyel rendelkezik, ha irodával vagy más egyéb üzleti célra használt ingatlannal nem is. Így hát a 2021. január 1-től hatályos rendelkezés alapján egy külföldi vállalkozás akkor is adókötelessé fog válni, ha munkavállalóit Magyarországon távmunkában, tehát home office-ban foglalkoztatja.

A törvényjavaslat 4. § 33. pontjának i) alpontja pontosan úgy fogalmaz, hogy „a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni.”

Ennek értelmében egy külföldi cégnek Magyarországon akkor is keletkezik telephelye, ha egy Magyarországon tartózkodó munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanazon üzleti tevékenységet ellátó más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül nyújt szolgáltatást, valamint a szolgáltatás időszaka egybefüggően vagy megszakításokkal 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot.

Fontos megjegyezni, hogy Magyarország kettős adózási egyezményei továbbra is kihatással lehetnek erre. Mindazonáltal a törvény 4. § 33. pontjának másik alpontja kimondja, hogy „a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának”. Tehát egy külföldi vállalkozás Magyarországon végzett tevékenysége akkor is adókötelessé válik, ha a Társasági adó törvényben foglaltak ezt nem írnák elő, viszont a két állam közt érvényben lévő kettős adózási egyezmény alapján erre lehetőség van.

Ezzel jelentősen nő a már régóta, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napirendjén lévő globális minimum társasági adókulcs, nemzetközi adózás bevezetésének jelentősége.

Forrás: ado.hu, portfolio.hu