Ipar 4.0, avagy hogyan készüljünk fel a negyedik ipari forradalomra

Közzétéve:

Egyéni vállalkozás felkészítése az ipari forradalomra

A 18. században kezdődött el az első ipari forradalom, amelyhez a gőzgép feltalálása és a gépesítés kezdete fűződik. A második ipari forradalmat a szerelőszalagok működésbe lépése és a tömeggyártás kezdete indította be.

Az 1970-es években az elektromosság feltalálásával és elterjedésével hatalmas változások álltak be a közlekedésben, kommunikációban és gyártásban is, ezt nevezzük a harmadik ipari forradalomnak. A negyedik ipari forradalom pedig a szemünk előtt zajlik a gyors technológiai fejlődéssel.

Az Ipar 4.0 eredetileg egy németektől indult stratégiai terv volt, amely az ipar digitalizációja által indukált gazdasági visszaesést hivatott megakadályozni. Később ennek nyomdokain alkották meg az Európai Unió iparfejlesztési stratégiáját. A fejlődő országok által biztosított alacsony munkabérrel csak automatizáción keresztül vehetjük fel a versenyt. A cél tehát digitális vállalkozás indítása, amelyben a kiber és fizikai technológiák összekapcsolása által sokkal több információ ismeretében hozhatnak a vezetők döntéseket.

A Deloitte Insights idei kutatása alapján (melyet 19 országban, 1600 vállalatvezetővel készítettek) a vezetők figyelemre méltó hányada gondolja, hogy a most zajló változások növelik a gazdasági stabilitást és egyenlőséget. Jóllehet a vezetők 14%-a úgy gondolja, hogy vállalkozása jelenleg is tökéletesen felkészült a digitalizáció kihívásaira, velük együtt is csupán a vezetők negyede nyilatkozott úgy, hogy már most birtokában van a megfelelő tudásnak és munkaerőnek, akikkel meg tud birkózni az előtte álló feladattal. A megkérdezett feljebbvalók 84%-a állította azt, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy rendelkezésükre álljanak a túléléshez és növekedéshez szükséges munkavállalók csoportja, akár új dolgozók felvétele, akár a meglévők továbbképzése révén.

A negyedik ipari forradalom által biztosított lehetőségek vállalati működésbe való integrációjára jó példa az okos gyárak létrehozása. Ezeknek fő jellemzője, hogy az automatizáció további térnyerése mellett a elektronikus és fizikai rendszerekkel működő reálfolyamatokat egy virtuális struktúrába összerendezi, így az automatizált döntéshozatal nagyobb teret kap. Így amellett, hogy rengeteg adat kerül tárolásra (Big Data) lehetővé válik az egyedi tömeggyártás is. Az egyedi tömeggyártás sajátossága, hogy mivel a gyártósor működése elektronikusan könnyen és gyorsan módosítható, ezért lehetőség nyílik a tömegtermelésen belül is bizonyos egyedi igények kielégítésére, a termék személyre szabására.

Egyre több vezető bizakodó a robotizált folyamatautomatizálás (RPA), a mesterséges intelligencia és a digitalizáció terjeszkedését szemlélve és úgy gondolják, hogy sok pozitív hatása lesz ezeknek a munka világára. Mindazonáltal, így is sok aggodalom övezi a negyedik ipari forradalom jelenségét. 2020-ig közel 5 millió munkahely szűnhet meg A World Economic Forum tanulmánya alapján. A technológia fejlődésével természetesen új munkahelyek is jönnek létre, de azok betöltéséhez más kompetenciákra van szükség, így fokozott nyomás hárul az országok oktatás szervezéséért felelős személyekre, hogy a modern, kialakuló világnak megfelelő munkaerőt oktassanak.

A vállalatok vezetői tehát igyekeznek lépést tartani és felkészülni egy új, eddig ismeretlen világ próbatételeire, mely rengeteg kérdést tartogat számunkra, ám annál kevesebb választ ad.

Források: kamaraonline.hu, www.portfolio.hu

keyboard_arrow_up