Kategória: fogalommagyarázat | Cimkék: adózás , bankszámla , EU , fenntarthatóság , GDP , határidő , infláció , minimálbér , munkavállaló
Szerző: Logosz
Frissítve: 2026-08-14
A hároméves bérmegállapodásban foglalt 14 százalék helyett valószínűleg 10 százalék körül lehet majd a jövő évi minimálbér-emelés mértéke, miután a gazdaság teljesítménye és az infláció jelenleg ezt indokolják. A szakszervezetek és a munkáltatók persze teljesen más véleményen vannak.
Még az előző kabinet tűzte ki a célszámokat egy 2024 végén kötött bérmegállapodásban az érintett szereplőkkel. 2027-re 14 százalékot irányoztak elő, ám ehhez várhatóan nem lesz elég a gazdaság teljesítménye. A reálisnak tűnő emelés most 10 százalék körülinek látszik – nyilatkozta a munkáltatók érdekképviseletének vezetője. Ők a gyengébb gazdasági eredményekkel indokolják mindezt, míg a szakszervezetek még az eredeti 14 százalékot is keveslik.
Utóbbiak szerint tartani kellene azt a tervet, hogy a minimálbér mindig legalább a bruttó átlagkereset felét elérje, amihez még a 14 százalék sem elég. Az Eurostat adatai alapján amúgy is a hazai minimálbér az egyik legalacsonyabb Európában, a lengyeleknél például 25 százalékkal magasabb.
A GKI is a vártnál szerényebb gazdasági mutatókkal magyarázza a különbséget, mivel a túlzott emelés komoly kockázattal járna a megfelelő gazdasági háttér nélkül. Visszafogná a gazdaságot és tömeges elbocsátásokhoz vezetne.
Az új kabinet már megkezdte a közvetítést a felek között a 2027-es minimálbér-emelésről. Szeretnének érdemi emelkedést a kisebb keresetűeknél, de szem előtt kell tartani a vállalkozások lehetőségeit.
A nettó minimálbér növekedése egyébként nagyobb is lehet a bruttóénál, ehhez adócsökkentésre van szükség. A kampányban a legkisebb jövedelmek SZJA-kötelezettségét 15 helyett 9 százalékra mérsékelte volna a jelenlegi vezetés, a részleteket őszre dolgozza ki az érintett minisztérium.
