Dokumentum megőrzés legfőbb szabályai

Közzétéve:

A dokumentum megőrzés legfőbb szabályai is alkalmazkodtak a digitális korszakhoz

Alapvetően elmondható, hogy a jelenlegi világban egyre több minden válik digitálissá. A cégek életében is jelen van a digitális, online világ, online számlákat állítanak ki, digitálisan vezetik a leltárokat, mindent a számítógépen tartanak nyilván. Mi a helyzet az adatkezeléssel? A kötelezően megőrzendő dokumentumokat milyen szabályok alapján szükséges tárolni és nyilvántartani? Lássuk a válaszokat!

Egy vállalkozásnak vannak olyan dokumentumai, amiket kötelezően meg kell őriznie egy adott időpontig. Az üzleti évről készített beszámoló, üzleti jelentés és az ezeket alátámasztó értékelés, leltár, főkönyvi kivonat, naplófőkönyv, illetve a törvény követelményei alapján készített nyilvántartás a kötelezően megőrzendő dokumentumok közé tartoznak. A felsoroltakat legalább 8 évig köteles a vállalkozás olvasható formában megőrizni az általa meghatározott iratmegőrzési helyen. Szintén legalább 8 éves megőrzési idő vonatkozik a könyvviteli elszámolást közvetlenül vagy közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatra, amiket könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon szükséges megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok, azaz a nyugták, készpénzcsekkek, elszámolási utalványok, pénztárbizonylatok, pénztárjelentések, csekkfüzetek, gépkocsi-menetlevelek, sorszámozott űrlapok, értékjegyek rontott példányait is szükséges megőrizni, egy ellenőrzés folyamán ezeket is kérik. Figyelni kell továbbá arra, ha szervezeti változás történik, a megőrzési kötelezettség továbbra is fennáll. Tehát abban az esetben is gondoskodni kell a dokumentumok megőrzéséről, illetve ellenőrzés esetén előállításáról, amennyiben a cég jogutód nélkül megszűnik. Számviteli törvény 169. § (6) bekezdése alapján a digitális formában kiállított bizonylatot a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásával összevetve elektronikus formában kell megőrizni. A digitális archiváláskor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az így archivált dokumentumokat késedelem nélkül elő kell tudni állítani a vállalkozásnak, biztosítania kell folyamatos leolvashatósági lehetőséget, illetve fontos, hogy az utólagos módosítási lehetőséget kizárja.

Jöjjön a nagy kérdés, miszerint lehet-e azokat a bizonylatokat, amiket eredetileg nem elektronikus formában hoztak létre, azaz papíralapúak, elektronikusan megőrizni? A válasz: igen! A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály kimondja, hogy amennyiben a jogszabály feltételei teljesülnek, úgy a számviteli törvény szerinti bizonylat-megőrzési kötelezettség teljesíthető az elektronikus másolattal. Lényeges szempont, hogy a cégnek vállalnia kell hasonló módon, mint a papíralapú archiválásnál, hogy a készített másolattal az eredeti bizonylat adatait késedelem nélkül előállítja, biztosítja a folyamatos leolvashatóságot, továbbá az utólagos módosítás lehetőségét teljesen kizárja. 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendelet III. fejezete kimondja, hogy az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal szükséges ellátni, tehát a másolatra rá kell kerülni az elektronikus aláírásnak vagy bélyegzőnek, illetve amennyiben szükséges elektronikus időbélyegzőnek. Abban az esetben, ha elektronikus másolat mellett dönt egy vállalkozás, fontos, hogy rendelkezzen a másolás szabályaira vonatkozó kezelési eljárással, illetve belső iratkezelési szabályzattal.

Amennyiben egy cég az elektronikus archiválás mellett dönt, érdemes alaposan körbejárni annak technikai feltételeit, cégen belüli lehetőségeit, illetve, hogy mennyire lehet optimális megoldás a vállalkozás számára.

Forrás: menedzserpraxis.hu, net.jogtar.hu

keyboard_arrow_up