Kategória: cégügyek | Cimkék: adózás , kkv
Szerző: Logosz
Közzétéve: 2022-07-06
A Pénzügyminisztérium egy olyan modern rendszer kidolgozásán foglalatoskodik, mellyel éves viszonylatban akár több tízmilliárd forintot spórolhatnak a kkv-k. A rendszer elsődleges célja, hogy a foglalkoztatás adminisztrációs terheit csökkentse, az adatok feldolgozását modernizálja és gyorsítsa.
Arra a kérdésre, hogy miért van szükség az adminisztrációs terhek csökkentésére egy 2019-es kutatás ad választ. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a kis- és középvállalkozások éves szinten akár 90 milliárd forintot is költhetnek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs költségekre, ami majdnem negyede a teljes adóadminisztrációs költségeknek. Ennek a rendszernek a fenntartása erősen rontja a vállalkozások versenyképességét. Az új rendszer kidolgozása tehát jelentősen csökkentené ezeket a terheket, így hozzájárulna ahhoz is, hogy a vállalkozások csökkenteni tudják az összeget, amit bevételükből adóadminisztrációra fordítanak.
A kkv-k azonban nemcsak pénzt, hanem időt is spórolhatnak. Jelenleg legalább húszféle, részben egymást átfedő adatszolgáltatást kell benyújtaniuk különféle szerveknek, így az adóhivatalnak, a Központi Stratégiai Hivatalnak, a Magyar Államkincstárnak vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek. Ezen túl a mostani nyomtatványalapú, többszöri adatkéréssel nehezített gyakorlatot is megkönnyítenék. A jelenlegi rendszer alapvető hibája tehát, hogy a benyújtott adatok nincsenek összehangolva, a belső adatfeldolgozó rendszerek nincsenek szabványosítva, különböző időközönként, eltérő szereplők számára, változó formában kell elkészíteni a bevallásokat. A tervezett rendszer online és közvetlen digitális kapcsolaton keresztül fog működni, egységesebbé téve a fentebb említett rendszert. A digitálisan beérkező adatokból, pedig nem a vállalkozások, hanem az állam fogja elkészíteni a szükséges bevallásokat, adatszolgáltatásokat, olyan adatbázist hozva létre mellyel akár a fizetendő adót vagy a járulékot is ki lehet mutatni. A digitális felület pedig támogatná az ellenőrzési szervek munkáját is, átláthatóbbá téve az ellenőrzött információt.
Az új adatszolgáltatási módszerrel azonban nem csak a kkv-k, de Magyarország is nyer, hiszen olyan gyorsan és hatékonyan működő rendszert hoz létre, ami külföldi befektetők számára hívogatóvá teszi az országot. Ezt a korábban már meglévő igényt támasztják alá az elmúlt évek kimutatásai, melyek szerint Magyarország a világ első tíz befektetési célpontjai közé tartozik. Továbbá, az adatszolgáltatással kapcsolatos rendszerek nemzetközi színterén való elismerésére is lehet számítani, példaként szolgálhat más országok számára, ahol a kis- és középvállalkozásoknak jelentős időt és pénzt kell fordítaniuk a foglalkozatási adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatás egyszerűsítésére való törekvés egyébként nemzetközi szinten is egyre sürgetőbb jelenség. Kettő, egymást nem kizáró reformtörekvés – eseményalapú adatszolgáltatás és az adatszolgáltatási követelmények egységesítése – már megvalósult olyan országokban, mint Írország, Új-Zéland és Hollandia.
Magyarország már korábban, 2017-ben is tett lépést az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. Ekkor nem a dokumentáció módján, hanem mennyiségén változtattak, egyszerűsítve, csökkentve és egységesítve a benyújtott adatokat – ezzel az előbb említett, második reformtörekvések közé csatlakozva. A bevezetni kívánt rendszer a két reformtörekvést összevonva, logikai szemléletváltással orvosolná a foglalkoztatókra háruló terheket.
Az Európai Unió Tanácsának legújabb javaslata az adózás egyszerűsítésével kívánja támogatni a kkv-k adminisztrációs terheinek további csökkentését. A javaslat egy központ szerinti adórendszert hoz létre a kisebb vállalkozások számára. A cél, hogy a több uniós tagállamban is működő kkv-k csupán egyetlen adóhatósággal intézzék ügyeiket. A tervek szerint a központosított adórendszer növelni fogja az adózás kiszámíthatóságát és méltányosságát, csökkenteni fogja a megfelelési költségeket és a piaci torzulásokat, minimalizálni fogja a kettős adóztatás és a túladóztatás, valamint az adóügyi viták kockázatát és végső soron elő fogja segíteni, hogy a kkv-k más tagállamokra is kiterjesszék tevékenységüket.
Mindezen túl 2025. január elsejétől új szabályok léphetnek életbe a hozzáadott érték-adóra vonatkozóan. Az erre jogosult kisvállalkozások – a letelepedés helye szerinti tagállamon kívül – a más tagállamban értékesített termékeiket és az ott nyújtott szolgáltatásaikat illetően is mentességet kaphatnak ezen adóforma megfizetése alól.
Forrás: piacesprofit.hu, index.hu, ngmszakmaiteruletek.kormany.hu,
consilium.europa.eu
