Kategória: vállalkozás indítása | Cimkék: cégalapítás , cégforma , cégnév , ismeretterjesztő , speciális cégformák , egyéni vállalkozás , kkv
Szerző: Logosz
Frissítve: 2024-07-26
Az elmúlt években sokat változtak a magyar vállalkozói réteg cégalapítási szokásai. Előbb a COVID-világjárvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése és elhúzódása alaposan átírta a statisztikákat. Időközben a hazai kormányzat igyekezett beavatkozni a magyar gazdaság vérkeringésébe, hogy az évek során kialakult negatív tendenciákat megállítsa és visszafordítsa a korábbi emelkedő pályára.
A cégalapítás feltételei
Alapjaiban változott meg a hazai kis- és középvállalkozások szerkezete is. A KATA módosítása miatt sokan egyfajta menekülési útvonalra kényszerültek. Az egyéni vállalkozások helyett céget alapítottak és számos új vállalkozás is létrejött. Ebben a megváltozott környezetben érdemes áttekintenünk, hogy miképpen néz ki a cégalapítás folyamata Magyarországon 2024-ben.
A cégalapításnak először is személyi és anyagi feltételei vannak, valamint kötelező megadnunk egy cégnevet és a vállalkozás székhelyét. Elsőszámú szabály, hogy vállalkozást csakis és kizárólag nagykorú személy alapíthat, aki nem állhat gondnokság alatt és nem lehet büntetett előéletű sem. Új cégünknek egyedi nevet kell kitalálnunk és mindjárt ellenőrizhetjük is, hogy a választott név már létezik-e. Ehhez regisztrálnunk kell az e-cegjegyzek.hu felületen és a legfontosabb szabály, hogy az új cégnévnek legalább három karakterben el kell térnie minden más vállalkozás elnevezésétől. A vállalkozásnak kötelező megadni egy székhelyet. Amennyiben a cég az ingatlannak nem kizárólagos tulajdonosa vagy annak egy vagy több haszonélvezője van, abban az esetben székhelyhasználati hozzájárulást kell mellékelni.
Ha a székhely megoldása problémába ütközik, mindenképpen érdemes székhelyszolgáltató segítségét igénybe venni.
Következő lépésként meg kell határoznunk a vállalkozás TEÁOR-szerinti tevékenységi körét. Ez lehet eleinte csupán egy tevékenység, ám később tetszés szerint bővíthető. Fontos, hogy a választott tevékenység lehet engedélyköteles vagy éppen tiltott is, ebben az esetben szükséges beszereznünk az engedélyeket az illetékes hatóságtól.
Ami a pénzügyi kereteket illeti, bizonyos mennyiségű tőkével mindenképp rendelkeznünk kell, de ez a cégforma szerint eltérő mértékű. Meg kell említenünk a cég alapító okiratát is, melyet közjegyző vagy ügyvéd készíthet el, de érdemes már az elején egy jó könyvelőt is alkalmaznunk, akivel a későbbiekben harmonikus lehet az együttműködés.
Az új vállalkozás beindításának alapvető feltétele az alapító tagok megléte, ennek követelményei is cégformánként eltérők. A betéti társaságnál egy beltag és legalább egy kültag szükséges, a korlátolt felelősségű társaság viszont lehet akár egyszemélyes is. Utóbbi esetében megengedett, hogy a tag kiskorú legyen, viszont ilyen személy nem tölthet be ügyvezetői tisztséget.
Tekintsük át a Magyarországon létrehozható cégtípusokat
Az egyéni cég
Az egyéni cég egyéni vállalkozási formára utal, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Lényeges elem, hogy lehet saját tulajdona, köthet szerződéseket és folytathat peres eljárásokat.
Egyéni céget csak olyan természetes személy alapíthat, aki korábban egyéni vállalkozó volt.
Hangsúlyozzuk, hogy az egyéni vállalkozást ilyenkor meg kell szüntetni és az újonnan létrejövő vállalkozás nem lesz annak jogutódja. Az is említést érdemel, hogy az egyéni cégnek csupán egyetlen tagja lehet és ez a természetes személy nem viselhet korlátlan felelősséget más egyéni cégben.
A betéti társaság
A betéti társaságnak legalább két tagja kell, hogy legyen: egy beltag és legalább egy kültag. A beltag korlátlan felelősséggel rendelkezik, beleértve a cég esetleges tartozásait is, míg a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétig tartozik anyagi felelősséggel, a tartozások után nem. A beltag – aki általában az ügyvezető is – személyes vagyonával is felel a cég pénzügyeiért. A bt. kétségtelen előnye, hogy nem szükséges hozzá minimális alaptőke, csupán a cégalapítás költségei jelentenek terhet.
A korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság gazdasági társaságnak számít, így jogi személynek minősül. Elsősorban a kis- és középvállalkozások között népszerű. Az alapításáról rendelkező törvény az alábbiakban határozza meg a kft fogalmát:
„A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.”
A kft esetében a tagok felelőssége a törzsbetétek erejéig terjed. A minimális induló alaptőke 3 millió forint, melyet azonban rugalmasan kezelnek, nem kell az elején a teljes összeggel rendelkezni. Az is lényeges elem, hogy a tagok osztalékot vehetnek ki a nyereségből.
A részvénytársaság
A részvénytársaság tőkeegyesítő társasági forma, mely lehet zártkörűen vagy nyíltan működő is. Alapításkor csak zártkörű lehet, de később a tagok döntése alapján nyílttá is válhat. Az alaptőke az összes részvény névértékének összege. Az alapításhoz a részvényesek pénzbeli és nem pénzbeli, ún. apport hozzájárulást adnak. A zártkörű részvénytársaság minimális alaptőkéje 5 millió forint, míg a nyílt részvénytársaságé 20 millió forint.
Végül meg kell említenünk a közkereseti társaságot, ismertebb nevén kkt-t, mely elsősorban a családi vállalkozásokra jellemző. A tagok közösen gazdálkodnak és vállalják a felelősséget, a működéshez vagyont adnak a társaságnak. Az alapításhoz legalább két természetes személy kell és a tagok nem lehetnek kiskorúak vagy más gazdasági társaságban érdekelt természetes személyek.
A cégbejegyzés lépései
A cégbejegyzés ma már szinte csak elektronikus formában működik. Kötelező a jogi képviselet és az ügyvéd feladata a dokumentumok begyűjtése, ellenőrzése, vizsgálata és elektronikus okirattá alakítása. Az első lépés a kérelem benyújtása a cégbíróság felé. Ezután a cégbíróság kikéri a NAV-tól az adatokat, az adószámot és a KSH-tól az ún. statisztikai számjelet. A folyamatról elektronikus tanúsítványt küldenek az ügyfélnek. A jogszabály szerint 3 munkanapon belül le kell folytatni a dokumentumok formai vizsgálatát, a válasz pedig lehet akár elutasítás vagy hiánypótlás is.
Az érdemi vizsgálatnak 8 napon belül meg kell történnie, ennek során ellenőrzik, hogy a beadott kérelem megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az esetleges elutasításról vagy hiánypótlásról 8 napon belül döntenek. A vizsgálat után határozatot küldenek a jogi képviselőnek. Fontos, hogy hiánypótlásra csupán egyszer van lehetőség az egész eljárás során.
Szintén meg kell említeni, hogy ma már létezik egy egyszerűsített eljárás, melynek során a cég létesítő okirata egy kész szerződésminta alapján születik meg. Ennek előnye, hogy ingyenes és gyorsabb az eljárás, viszont nincs lehetőség hiánypótlásra.
A cégalapítás költségei
A cégalapítás költségei elsősorban attól függenek, hogy milyen társasági formát választunk és milyen eljárási formát. Az egyszerűsített eljárás teljesen illetékmentes, azonban az ügyvédi díjjal mindig számolni kell.
A hagyományos eljárásban betéti társaság alapításakor 50 ezer, míg korlátolt felelősségű társaság esetén 100 ezer forint illetéket kell befizetni. Egyszerűsített eljárásban a részvénytársaság illetéke is csupán 50 ezer forint. Ami a módosítások költségét illeti, az bt vagy kft esetén 15 ezer forint, a járulékos közzétételi díj 3 ezer forint.
Hangsúlyoznunk kell, hogy amennyiben cégalapításra adjuk a fejünket, mindig első a tudatos átgondolás. Érdemes mindennek alaposan utánajárni és azután jó ügyvédet választani, mert mindez nagyban megkönnyíti a feladatot. Különösen a korábbi kisvállalkozók esetében fontos, hogy tisztában legyenek a saját lehetőségeikkel, mert egy nagyobb vállalkozás vezetése más kihívás. Az is lényeges lehet a cégalapítás előtt, hogy milyen adózási formát választunk, mert egy rossz döntés később komoly adóhátrányt okozhat.
Mi változott 2024-ben?
Az idei évben csak kisebb változások történtek a cégalapítás folyamatában, ezek is a kft-ket érintik. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18. ) IM rendeletben található, kft-re vonatkozó társasági szerződés szerződésmintája, valamint az egyszemélyes kft. alapító okiratmintája megváltozott. Ha 2024. január 1-től a kft. alapításakor szerződésmintát alkalmazunk, a létesítő okiratot kizárólag elektronikus nyomtatvány kitöltésével lehet elkészíteni. Ha azonban az elektronikus aláírás feltételei valamely okból nem biztosítottak, a minta kinyomtatható és kézzel is aláírható, majd azt a jogi képviselőnek kell elektronikus okirattá alakítania és a cégbejegyzési kérelemhez csatolnia. A változásokról az ügyvédnek természetesen tudnia kell.
