Kategória: érdekesség | Cimkék: EU , ismeretterjesztő , klímaváltozás , külföld , rezsi , támogatás , beruházás
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-09-14
Az Európai Unió Bírósága a héten megsemmisítette azt a határozatot, amelyben az Európai Bizottság jóváhagyta a Paks II beruházás támogatását.
A bíróság indoklása szerint a bizottságnak előbb meg kellett volna vizsgálnia, hogy az oroszoknak ítélt kivitelezés egyáltalán megfelel-e az uniós közbeszerzési előírásoknak.
„A bíróság Ausztria fellebbezése alapján eljárva hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszéke által ebben az ügyben hozott ítéletet, továbbá megsemmisíti az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást” – áll a közleményben.
Az EB még 2017-ben engedélyezte határozatában a magyar államnak, hogy a paksi atomerőműben két új blokkot létesítsen, pontosabban, hogy az állam az egyébként állami tulajdonban lévő üzemeltetőnek beruházási támogatást nyújtson. A két új reaktor megépítését kizárólag a magyar államnak kellett finanszíroznia. A kivitelezéssel egy orosz vállalatot bíztak meg arra hivatkozva, hogy korábban a két ország között létrejött egy egyezmény a nukleáris energia békés célú felhasználásában való együttműködésről. Ebben Oroszország vállalta, hogy az atomenergia-fejlesztéshez kölcsönt folyósít Magyarországnak.
Ausztria először az Európai Unió Törvényszéke előtt támadta meg a magyarországi beruházást, amit akkor elutasítottak. A héten született döntésében az uniós bíróság hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot és egyben az EB támogató határozatát is. Szerintük az EB-nek nem csupán azt kellett volna mérlegelnie, hogy a beruházás megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak, hanem azt is, hogy a közbeszerzési eljárások szabályaival összeegyeztethető-e.
A két új reaktor megépítése része a támogatásnak és a kivitelezés odaítélése az orosz vállalatnak szervesen hozzátartozik, ezért a bíróság álláspontja szerint a bizottságnak meg kellett volna vizsgálni, hogy a pályázat nélküli közvetlen szerződéskötés nem ellentétes-e az unió közbeszerzési szabályaival. Ha a bizottság úgy látta, hogy ez a probléma nem áll fenn, akkor azt kellően meg kellett volna indokolnia, hiszen nem lehet következtetni a döntéshez vezető okokra – összegzi az uniós bíróság.
