Kategória: cégügyek | Cimkék: GDP , hitel , infláció , kamat
Szerző: Logosz
Frissítve: 2026-03-30
A jegybank elnöke egy sajtótájékoztatón elemezte a magyar gazdaság helyzetét: az energiaválság, a turbulencia és a közel-keleti háború mind indokolják a monetáris szigort, mert az iráni helyzet miatt megcsappant a befektetői kedv a globális térben. A forint regionálisan is kimagasló gyengülését az energiafüggőségnek tudja be.
Az infláció alakulását kedvezőnek nevezte, 2027 második felében elérhetőnek látja a 3 százalékot, mivel addigra stabilizálódhatnak az energiaárak. Az árstop esetleges kivezetése jövő év első felében szintén növelheti az inflációt, a kitűzött cél inkább két év múlva teljesíthető.
A kamatdöntés követően kijött a legfrissebb makrogazdasági elemzés is, ami már jóval magasabb inflációt jósol az idei évre, mint azt tavaly decemberben várták. Emiatt a várható gazdasági növekedést is mérsékelték 2.4 százalékról 1.7 százalékra.
Az MNB szakértői 20206 második felétől várják a gazdaság élénkülését, talán többet fogyasztanak majd a háztartások. Ez talán megdobja a GDP növekedését is a következő években. Ha marad a közel-keleti helyzet, akkor jobban nőhet az infláció és tovább csökkenhet a gazdasági növekedés. Amennyiben viszont gyorsan rendeződik a válság, az javítana ezeken a számokon. Az elnök nem látja olyan súlyosnak a mostani problémákat, mint az orosz-ukrán háború kitörésekor, mert sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkezik a jegybank.
A Monetáris Tanács változatlanul fenntartja a 6.25 százalékpontos alapkamatot a februári minimális kamatvágás után az elemzők várakozásainak megfelelően.
