Kategória: fogalommagyarázat | Cimkék: EU , fenntarthatóság , GDP , határidő , infláció , kamat , rezsi
Szerző: Logosz
Frissítve: 2026-09-10
Ha az MNB leállítja a kamatcsökkentéseket, akkor láthatóan erősödik a forint. A legutolsó kamatvágás után már 2.5 százalékra mérséklődött az inflációs cél. A jegybank pénzügyi politikája szigorúnak tűnik, de az euró bevezetése esetén valóban szükséges, A legnagyobb akadály mégis az elszállt államháztartási hiány.
Az MNB hivatalosan azt közölte, hogy majd csak a hónap végén dönt további szigorításokról. Annyit elárultak, hogy valóban felmerült az inflációs cél módosítása, ami hosszabb távon magasabb kamatokat követel. Az utóbbi időben viszont csökkent a pénzromlás üteme, így a jegybanknak nem is kellene kamatot emelni a cél tartásához, csupán megállítani az eddigi kamatvágásokat. A szigorúbb kamatok akadályozhatják a gazdasági növekedést, de mérséklik az inflációt, visszafogják az árakat és erősítik a hazai valutát.
A szigorítás tágabb környezetben az euró bevezetéséhez kapcsolódik, mivel ahhoz közelíteni kell az EKB 2 százalékos inflációs céljához. A hazai 3 százalékos küszöb a legmagasabb a régióban. Elemzők szerint a 2.5 százalékra csökkentés most könnyen megoldható, a 2 százalék viszont távolinak tűnik.
A közös valuta bevezetésének legnagyobb gátja egyelőre a költségvetés helyzete. A mostani 7.5 százalékos inflációt 3 év alatt kellene 3 százalékra csökkenteni, ami nagyon szigorú pénzügyi fegyelmet követelne, ami a kamattartással együtt már jelentősen fékezné a gazdaságot.
Mégis úgy látják, hogy a 2.5 százalékos inflációs cél jövőre már reális lehet. A 2 százalékos küszöb megugrásához viszont a nemzetközi gazdasági helyzet változása is szükséges, így a nyersanyag- és energiaárak, a forintárfolyam, valamint a bérnövekedés és a szolgáltatások árszintje is kedvezően kell, hogy alakuljon.
