Kategória: fogalommagyarázat | Cimkék: adózás , beruházás , ismeretterjesztő , kkv
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-09-22
Az utóbbi hetekben felmerült a kérdés a közéletben, hogy érdemes volna-e emelni a társasági adó mértékét Magyarországon. Jelenleg hazánkban viszonylag alacsony adókulccsal igyekeznek bevonzani a külföldi vállalkozásokat.
Elméletben a hazai társasági adó egykulcsos, 9 százalékos adónem, de valójában a helyzet jóval bonyolultabb. Valójában még a 9 százalékból is lehet lejjebb menni bizonyos kedvezményekkel, mint például a K+F tevékenységek és a beruházások. Emellett pedig bár nem tartoznak hivatalosan a TAO-hoz és nem is mindig profitalapúak, de léteznek különadók is. A társasági adó abszolút diverzifikált, aminek szinte már történelmi okai vannak.
A TAO lényege a többi adónemhez hasonlóan, hogy bevételt hozzon az államkasszának. Mégis egy olyan adóról beszélünk, amelyet a multik előszeretettel kijátszanak, hiszen a haszon minél nagyobb hányadát próbálják alacsony adókulcs mellett leadózni.
A TAO mértéke persze befolyásolja a versenyképességet, minden vállalkozás oda költözik és ott termel, ahol kevesebbet kell fizetnie, ez főleg igaz a termelő szektorra. Éppen emiatt kell az alacsony adókulcs, amellyel az ország bevonzza a beruházásokat, de nyilván ez nem szempont más ágazatokban, ahol viszont magasan tartják az adókulcsot. A kevesebb TAO célja, hogy azt legalább nálunk fizessék be.
Ha emelnék a társasági adót, akkor a versenyelőny nyilván elveszne. Nem biztos, hogy minden vállalkozás csomagolna, de lehet, hogy elgondolkodnának rajta. Az adóoptimalizálás lényege, hogy a haszon egy részét más országokba vinnék.
A legveszélyesebb hatása egy esetleges emelésnek az, hogy elmaradnának a beruházások, ami persze magával rántja a foglalkoztatást is. A már meglévő vállalkozásoknál a hatás inkább az lehet, hogy a hasonló haszon eléréséhez nagyobb adózás előtti eredmény kellene, amihez viszont más területeken kell megszorítani.
Mindez kihat a munkavállalókra is, hiszen a magasabb költségek kisebb béremelést, kevesebb bónuszt és munkaerő-felvételt jelentenek. Az egész persze iparág- és vállalatspecifikus, először inkább a beruházások visszafogásában mutatkozik meg.
Rövid távon nem járna azonnali bezárásokkal, de nyilván átütemeznék a projekteket és sok mindent halasztanának. Kevesebb lenne az új cégalapítás, bár ezt K+F és beruházási kedvezményekkel lehetne ellensúlyozni.
SZJA-emelés nélkül hogyan lehet pótolni a bevételkiesést? Nem feltétlenül a bevételi oldalt kell módosítani, ott legfeljebb a társasági adó nem fejlesztési célú kedvezményein lehet változtatni. Sokkal érdekesebb a kiadási oldal újragondolása, ami viszont komoly érdeksérelmekkel járhat és emiatt bizonytalan kimenetelű.
