Kategória: érdekesség | Cimkék: bankszámla , ismeretterjesztő , munkavállaló , támogatás
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-04-10
Mindössze két hónap kellett a munkáshitelnek ahhoz, hogy beelőzze a babaváró kölcsönt az újonnan kötött szerződések összege szerint. Más kérdés, hogy a személyi hitelek piacán nem érződik a hatása.
Nemcsak a babaváró kölcsönt, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is megelőzte a munkáshitel az év eddigi részében kötött szerződések összege alapján – állítja az MNB. Adataik szerint az év első két hónapjában máris 38 milliárd forint értékben köttettek ilyen szerződések, míg a babaváróból 33.5 milliárd, a szabad felhasználású jelzáloghitelekből pedig 13.6 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek. A fogyasztási hitelek teljes piacán a munkáshitel részaránya idén már elérte a 14.8 százalékot, ezzel jelenleg a második helyen áll a személyi hitelek mögött.
A szakértők persze nem is lepődtek meg azon, hogy a munkáshitel ilyen könnyen beelőzte a szabad felhasználású jelzáloghiteleket, mivel utóbbiakra amúgy sem túl nagy a kereslet az utóbbi években. Annál nagyobb meglepetés, hogy a mindig slágerterméknek számító babavárót is sikerült leköröznie.
Ha megnézzük a munkáshitelnek, mint támogatott konstrukciónak a feltételeit, már nem is annyira meglepő az eredmény: nem kell hozzá ingatlanfedezet, szabadon felhasználható, kamatmentes, amelynek futamideje akár a 10 évet, míg összeghatára a 4 millió forintot is elérheti. Fontos kiemelni viszont, hogy a lehetséges ügyfelek körét behatárolja a 17 és 25 év közötti korhatár és a kötelező munkaviszony, valamint a legfeljebb középfokú végzettség, mivel felsőfokú tanulmányokat nem folytathat, aki felveszi.
A munkáshitel ösztönzi továbbá a gyermekvállalást is, hiszen az igénylő nőknek a harmadik gyermek után elengedik a teljes tartozást, ráadásul az nem feltétele a kamatmentességnek. Ezek után nyilván nem meglepő, hogy mindössze két hónap alatt slágertermék lett belőle.
Azt is kiemelik a hozzáértők, hogy a munkáshitel népszerűsége ellenére nem befolyásolta különösebben a személyi hitelek piacát, bár sokan számítottak erre, mégis maradt utóbbiak dominanciája. Az MNB számai alapján az első két hónapban 153.3 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek, ami közel másfélszerese az előző évinek, egyben új rekord is. Még az is előfordulhat, hogy az újonnan kihelyezett személyi hitelek tavalyi, 819 milliárd forintos végösszegét idén újabb rekorddöntés követi.
A személyi kölcsönök piacának ilyen mértékű felvirágzásához nagyban hozzájárult, hogy a családok egyre bátrabban vegyenek fel a bankoktól mind tetemesebb összegeket, ezt persze befolyásolta a keresetek növekedése és a kamatok csökkenése. Már az első két hónap újabb rekordot hozott az egy szerződésre jutó átlagos személyi hitel összege esetében: a 3.2 millió forintot is meghaladta, pedig tavaly az egész évet nézve még csupán 2.7 millió forint körül volt.
