Kategória: cégügyek | Cimkék: EU , GDPR , ismeretterjesztő , kkv , KSH , külföld , munkavállaló
Szerző: Logosz
Frissítve: 2025-02-07
A ránk következő években hatalmas kihívásokkal néznek szembe a kormányok és persze a munkáltatók: oly nagyra nőhet a munkaerőhiány, hogy az már komoly szerkezetváltást és innovatív megoldásokat igényel.
Jelenlegi becslések alapján az évtized végére akár közel 100 millió munkavállaló fog hiányozni a globális munkaerőpiacról, amire átmeneti enyhülést ugyan hozhat a külföldiek alkalmazása, de akkor sem maradhatnak el az átfogó és fenntartható stratégiai lépések – állítják HR-szakemberek.
A hazánkban is megjelenő külföldi dolgozók beilleszkedése nagyban múlik a kulturális különbségek áthidalásán és az integráció sikerességén. Az is tény, hogy az ideiglenesen alkalmazott külföldiek fluktuációja okozhat problémákat, ha nem történik meg előzetesen a felkészítésük.
A modern korra jellemző ipari automatizáció és a mesterséges intelligencia térhódítása teljesen új típusú munkaerőt igényel. Az MI és a modern ipar nem feltétlenül a munkahelyek megszűnését jelenti, hanem az elvárható készségek változását.
Az igazi megoldás a képzés átalakítása, gondolunk itt az oktatási rendszer egészére, beleértve a felnőttképzést is. Hazánkban régóta aggasztó jelenség, hogy mind kevesebb szakmunkás végez a középiskolákban, pedig a hatalmas technikai fejlődés miatt minél képzettebb munkaerő kellene. A duális képzés az iskolák és a munkáltatók között éppen azt célozza, hogy a diákok időben megszerezzék a szükséges felkészültséget.
Olyan változások, mint a már említett automatizáció és MI, vagy általában a digitalizáció jelentős változást hoztak a munkaerőpiacon. Jó példa erre az autógyártás, ahol a teljesen automatizált gyártósorokon mind kevesebb, de annál képzettebb munkaerő szükséges. Sajnos nem maradnak érintetlenül a szellemi munkakörök sem, ahol szintén elvárt a folyamatos képzés és fejlődés.
Az iparban érintett vállalatoknak nem csupán a munkaerőhiány pótlására, de a már alkalmazottak technológiai fejlődésére is koncentrálniuk kell. Szakértők szerint éppen a sokat emlegetett automatizáció és MI adnak lehetőséget arra, hogy az európai gyártási kapacitás világszintre emelkedjen és ezáltal csökkenjen a külső függőség.
A másik kulcskérdés a fiatal tehetségek bevonása az innovációba azért, hogy a fejlődés fenntartható maradjon. Sok példa akad arra, hogy a végzettség helyett sokszor a tehetség és a szorgalom, vagy éppen a kreativitás a meghatározó. Előfordult a közelmúltban, hogy magyar fiatalok olyan elektromos repülőt fejlesztettek, amit később megvett egy multinacionális vállalat.
